Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - IV. Az öntözés általános tudnivalói
Csapadékeloszlás és kötésmód Az egyes szórófejek egymáshoz viszonyított helyzete nagymértékben meghatározza a csapadék eloszlását. Alkalmazott szórófejeink kör alakú területet öntöznek teljes körforgással vagy szektoro- san. Az egyenletes öntözés érdekében ily módon elkerülhetetlen az egyes szórófejek által beszórt területek kisebb-nagyobb mérvű átfedése. A szórófejek elhelyezését az öntözendő területen kötésnek nevezzük. Az alkalmazott 3 kötésmód: négyzet, téglalap és háromszög alakú. A négyzetes kötés kivételével egyaránt alkalmazhatók teljes körös és szektoros üzemelésre (120—240°-os szektorral). Négyzetes kötésben a szórófejek távolsága a szárnyvezetéken megegyezik a szárny- vezeték-állások távolságával (1,4 R); a szórófej a négyzet 4 sarkán áll, s a szórófejek szórótávolsága az átló fele. Háromszög kötés alkalmazásakor a szórófejek egyenlő oldalú háromszög csúcsaira kerülnek (1,7 R, illetve 1,5 R). Téglalap kötés esetén a szórófejeket a vezetéken szórástávolságra helyezzük (R), míg a vezetékek távolsága 1,7 R. Az egyes kötésmódok által öntözött területet és a fedés arányát a 25. táblázatban mutatjuk be. Az öntözés időpontja, öntözési forduló Sajnálatosan eléggé elterjedt gyakorlat, hogy az esőszerű öntözés felvonulását akkor kezdik az üzemben, amikor a víz hiánya a növényen szemmel is jól látható. Az ilyen öntözés hatékonysága rendkívül kedvezőtlen. A tervszerű menetrend betartásával akkor jutunk ismét vissza a növényhez, amikor a talajban még könnyen felvehető vízkészlet is található. Hazai gyakorlat szerint 16—20 naponként vissza kell fordulni az öntözéssel, mert egyébként az okozott kár hatványozottan jelentkezik. 20 napnál hosszabb öntözési forduló csak a tavaszi és késő őszi öntözések esetén alkalmazható kisebb kockázat nélkül. Ma még sok helyen tapasztalható az a hiba is, hogy az öntözési forduló megnyújtásával igyekeznek az egy berendezéssel öntözhető területet növelni, ahelyett, hogy a napi üzemeltetési időt (üzemórát) nyújtanák. Az öntözés tavaszi kezdetét általában helyes, ha a környezet és az öntözővíz hőmérsékleti alakulásától tesszük függővé. Hazai megfigyelések szerint a hőre kevésbé érzékeny szálastakarmány-növényeink öntözését megkezdhetjük, ha a levegő hőmérséklete a + 2 C°-ot, a talajhőmérséklet 5 cm mélységben + 6,0 C°-ot, az öntözővíz hőmérséklete pedig legalább 7—9 C°-ot elért. A tenyészidő végén úgy célszerű befejezni az öntözést, hogy a növény betakarítása zökkenőmentes legyen, illetve az őszi mélyszántást maradéktalanul képesek legyünk elvégezni még a fagyok beállta előtt. 25. táblázat Többszörösen öntözött terület%-ban Megnevezés Kötési ábra körkörös 120° 240° területe szektoros üzemelés esetén Négyzetes kötés 2 R2 57 Háromszög kötés 2,6 R2 21 — — Háromszög kötés 1,87 R2 — 12 20 Téglalap kötés 1,73 R2 81 — — Téglalap kötés 1,73 R2 — — 21 Az esőszerű öntözés üzemeltetési terve Öntözési feladataink eredményessége érdekében az öntözési idényt megelőzően célszerű megfelelő tervet készíteni. A terv tartalmazza: 86
