Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Általános rész - III. Az öntözéses növénytermesztés agrotechnikai alapjai

munkát lehetőség szerint elsősorban azokon a területeken végezzük el, ahol a talaj gyorsan szárad, és kedvező időpontban való elvégzése a munkák minőségét befolyásolja. Szikes, kötött talajokon — főleg rizstelepeken, ahol korábban öntözést végeztünk és rendkívül kötött, szerkezet nélküli talajok vannak — célszerűbb ekével hántani a tarlót. Gazdasá­gainkban a legtöbb hibát azzal vétjük, hogy a szántott vagy éppen a diszktillerezett terü­letet nem zárjuk le, nem tömörítjük kellőképpen. Akkor járunk el helyesen — a talaj nedvességi állapotát figyelembe véve —, ha a diszktiller után hengert járatunk. Amennyiben a talaj felsőbb rétege eliszapolódott, szerkezete romlana, célszerű nyári mélyszántást végezni. A nyári mélyszántással azt érjük el, hogy a talaj felsőbb rétegei mé­lyebbre kerülnek. Itt a mélyebb talajrétegekben levő kedvezőbb nedvességi állapot és a mik­robiológiai tevékenység révén szerkezetessé alakulnak át, jól áteresztik a lehullott csapadé­kot, kiadós esők után átnedvesednek és beérnek. A nyári mélyszántást — még öntözéses gazdálkodásban is — fogassal és hengerrel le kell zárni, különben a talaj mélyen kiszárad, és a gyommagvak sem tudnak benne kicsírázni. Az elhullott kultúrmagvak is esetleg a következő évi vetéseinket károsítják, mert ősszel erre nem fordítunk gondot; a kedvező őszi idényben az árvakelések megerősödnek és elpusztításuk tavasszal már költségesebb. Ezzel párosul még az a helytelen gyakorlat is, hogy a nyáron mélyen szántott területre ősszel vagy őszi búzát, vagy őszi árpát vetnek. A túl laza talajállapot következtében ez nem ad kedvező termést, növényállományunk nem lesz beállt. A szántóföldi növények öntö­zése esetén (kivétel a rizstermesztés utáni állapot) a korán vetendő növények talaját a tavaszi egyenletes száradás érdekében ősszel célszerű simítózni. Rizs után e munkát nem tudjuk elvégezni, mivel a rizs talaja túltelített vízzel, az esetleges simítózással csak ronta­nánk az amúgy is leromlott talajszerkezeten, továbbá e talajok alapos átszellőzése szük­séges. Ha felületi öntözésre berendezett területen évelő pillangós virágú növényeket kívá­nunk vetni, a terelősávokat is ősszel célszerű elkészíteni. Ugyanez vonatkozik egyébként a bármely okból túlöntözött, vízzel telített bármely területre. 1963-ban különböző mélységben szántott területen őszi búza termesztésével kísérletez­tünk (6. táblázat). A táblázat adataiból megállapítható, hogy az őszi vetések a nyári mélyítő szántásban (45 cm) rosszabbul fejlődnek és kisebb termést adnak. Ha a nyári mélyszántást tavasszal vetendő növények számára készítjük, nagyon fontos a talaj gyommentesen tartása. A gyomosodás megszüntetése érdekében végzett kultivá- torozás és fogasolás a talaj beérését is elősegíti. Öntözéses termesztés esetén a szántásokat az egymást követő években nem azonos mélységben végezzük. A mélyművelések után az ún. sekélyművelések beiktatása ered­6. táblázat Szántás­mélység, cm Kezelés Termés, q/kh Eltérés a 0-hoz viszonyítva q/kh-ban %-ban 25 kontroll 0 29,26 100,00 25 műtrágyázott 32,43 + 3,17 110,83 25 istállótrágyázott 31,02 + 1,76 106,01 35 kontroll 0 29,56 + 0,30 101,02 35 műtrágyázott 30,90 + 1,64 105,60 35 istállótrágyázott 28,94-0,32 98,91 45 kontroll 0 28,23-1,03 96,48 45 műtrágyázott 27,89-1,37 95,32 45 istállótrágyázott 26,96-2,30 92,14 SzD5% 1,53 5,23 40

Next

/
Thumbnails
Contents