Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - V. A szőlő öntözése
121. táblázat. Öntözött szőlő cukor- és savtartalmának alakulása (Izsák)* Év Mustfok Savfok Kontroll Öntözött Különbség Kontroll Öntözött Különbség 1961 17,7 17,7 10,7 9,6 —i,i 1962 15,2 16,9 + 1,7 14,3 12,0 —2,3 1963 14,5 15,5 + 1,— 11,5 10,-1,4 átlag 15,8 16,7 +0,9 12,1 10,5 —1,6 * A táblázat a szüret alkalmával végzett vizsgálatok eredményeit tartalmazza. bulgáriai és olaszországi Afuz Ali, továbbá a híres közelkeleti, középázsiai és kaliforniai csemegeszőlők). A bogyók méretének növekedése egyes esetekben hátrányos is lehet: a fürtök túlságosan tömöttek lesznek, hamarább rothadnak és a rovarok (szőlőmoly) is nagyobb károkat tehetnek benne. Ezért éréshez közeli időszakban nem szabad öntözni. Különösen vigyázni kell a rothadásra hajlamos szőlőfajták öntözésével (pl. a Szőlőskertek királynője). Külföldön éppen ezért az említett fajta termesztésekor csak tavaszi tároló öntözést végeznek. Különösen veszélyes lehet az érés ideji esőszerű öntözés. Erre a csemegeszőlők akkor legérzékenyebbek, amikor a bogyók cukortartalma 9% körül lehet. A vízfelvétel közvetlen a bogyók héján, illetve a kocsányon keresztül is végbemehet. Ha az öntözés hatására a levegő 5 órán keresztül telített és csekély a párologtatás, a bogyók, kirepednek. A kései öntözés a bogyók tapadószilárdságát is csökkentheti (a bogyók jobban leperegnek a fürtről). Ami a szőlők eltarthatóságát illeti, erre vonatkozólag ellentmondó megfigyelések vannak. A kései öntözés természetszerűleg minden esetben hátrányos. Csemegeszőlő öntözésére legjobban megfelelnek a kemény húsú, laza fürtű fajták, mint pl. az Afuz Ali. A szőlőiskola öntözése A rekonstrukció időszakában igen nagy mennyiségű szaporítóanyagra van szükség. Ezért nagy jelentőségű a gyökereztető és az oltványiskolák öntözése is. A gyökerek képződésére legelőnyösebb a 80—90%-os VK. Ezért a talajt ne engedjük a VK 75%-a alá kiszáradni. Augusztus közepe után már nem szabad öntözni, mert ez hátráltatja a vesszőbeérést. Általában június és augusztus közepe között öntözzünk 3-szor 50—60 mm-es adaggal. Gyakorlati tapasztalatok szerint öntözés hatására a megeredés 10—15%-kal növekszik. Kedvezőbben alakul az I. és II. o. szaporítóanyag hányada is. A kapott gyökeres vesszők ezenfelül erőteljesebbek, kiültetés után hamarabb fordulnak termőre. A szőlőöntözés különleges esetei A szőlő aszúsító öntözése Tok aj hegy alján az 1970-re 13 000 kh-ra növekedő szőlőterületből 1500 kh-at kívánnak öntözésre berendezni. Ezzel kapcsolatban az állami gazdaságok egyik célkitűzése az aszútermelés fokozása lenne. Ennek egyik feltétele ugyanis az érési időszak elején bekövetkező csapadék. Ez indítja meg a szőlő rothadását, ami később a száraz, meleg időben nemes 349
