Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
112. táblázat. Fejes saláta termesztési idejének fontosabb változatai Fajtacsoport Vetés Kiültetés Szedés Áttelelő saláta VIII. 30—IX. 10. X. 10—X. 25. IV. 20—IV. 30. Tavaszi saláta II. 10—III. 1. III. 20—IV. 10. V. 1—V. 15. III. 10—III. 31. — V. 10—V. 25. Nyári saláta III. 20—IV. 10. — V. 20—VI. 15. Őszi saláta VII. 10—VII. 20. VIII. 10—VIII. 20. IX. 10—IX. 30. Az áttelelő saláta termesztése az ország déli részén, főként Baranya megyében található. Pest környékén és más vidékeken tavasszal részben palántaneveléssel, részben helybevetéssel szaporítják. Öntözésére csak újabban került sor. Az öntözésre ható tényezők A fejes saláta a hideget jól tűrő növény, vízfelhasználása aránylag nem nagy. A talaj és a levegő nedvességtartalmával szemben azonban igényes; túlzott vízellátás esetén a fej laza lesz, nehezen borul be. A talaj tápanyagtartalmával szemben igényes. Közvetlen trágyázást és különösen N-ben gazdag talajt kíván. Az öntözés jellemzői Öntözése attól függ, hogy termesztési ideje az év melyik szakaszára esik. Az őszi saláta öntözés nélkül gyakorlatilag nem termeszthető. Ezért vízellátásáról a kipalántázástól kezdve a szedésig rendszeresen gondoskodni kell. A nyár végi meleg időben, ha a talaj felszíne a saláta tövénél tartósan nedves, könnyen baktériumos rothadás következik be. Ezért lehetőleg nem nagy vízmennyiséggel úgy öntözzünk, hogy a talaj mielőbb megpirkadjon. Az áttelelő saláta már április végén, május elején szedhető. Ebben az esetben az április második, harmadik dekádjában bekövetkező melegebb periódusban, a fejképződés idejében lehet olyan száraz időszak, amikor öntözni kell. A tavasszal palántázott, illetve vetett saláta öntözésére szintén április végén május elején lehet szükség. A valamivel későbbi ültetésű „nyári” saláta öntözése leginkább május második felében, június elején indokolt. Sokszor már az április végi öntözésre is szükség lehet. A saláta öntözésében a talaj hűtésének és a nagyobb légnedvességnek is igen nagy jelentősége van. Különösen a fejképződés megindulása után ugyanis az a legnagyobb veszély, hogy a hirtelen beköszöntő néhány napos meleg hatására a növény gyorsan magszárba megy és fogyasztásra alkalmatlanná válik. A saláta aránylag mélyen gyökerező növény. Tavasszal azonban az öntözés vízpótló jellege mellett inkább az egyéb hatások (hűtés, páratartalom növelése) lépnek előtérbe; így általában kisebb vízmennyiséget, 15—20 mm-t használunk fel. Az öntözési forduló ezért egyes esetekben 4—6 napra szűkül. 322
