Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben
A második talaj esetében: a = 0,186 g/100 g b = 0,225 g/100 g (1 éves megfigyelés alapján) c = 0,75 g// M = lm ífs = 1.5 g/cm3 v = 3000 m3 Az előbbivel teljesen azonosan eljárva, kiszámítjuk a talaj sóforgalmának állandóját behelyettesítve az adatokat a sóforgalmi állandó képletébe: A talaj sóforgalmi állandója pozitív, tehát a területen progresszív sófelhalmozódás folyik. A sóforgalmi állandó ismeretében az előbbi módon számítva a talaj várható sótartalmát az öntözés után, a következő eredményt kapjuk: Ez tehát azt jelenti, hogy az első talaj sótartalma valamit csökken (d értéke negatív). Tehát a talaj drénviszonyai jók, illetve az öntözővíz sótartalma a megengedhető határérték alatt van, a második talaj oldható sótartalma a 7 éves öntözés hatása alatt kb. két és félszeresére növekszik. A 0,375 g/100 g sókészlet növekedésből 0,207 g/100 g oldható sót vittünk be az öntözővízzel és 0,168 g/100 g oldható só más forrásból, pl. a talajvízből származik. 7. A talaj szódatartalma Több éves megfigyelések igazolják, hogy a különböző oldható sókat tartalmazó talajok sóforgalma az öntözés hatására eltérhető lehet. így pl. túlnyomóan a semleges nátriumsókat (NaCl-t, Na2SO4-0t) tartalmazó talajok sókészlete mozgékonyabb, könnyebben kilúgzódik, de könnyebben jut a talaj felszínére is. Szóda jelenlétében a talajok vízgazdálkodási sajátságai rendszerint erősen leromlanak; víz- és sóforgalmuk lassul. Ilyen talajokban a sók kilúgzódásának lehetősége erősen korlátozott, s a részleges kilúgzás eredménye rendszerint nem a talajok elsziktelenedése, hanem egyik szikes talajféleségnek egy másik szikes talajtípusba való átalakulása. * Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a talaj fizikájának és kémiájának, valamint az öntözővíz kémiai vizsgálatának megismerése nagyban hozzásegít bennünket az öntözés helyes módszereinek kidolgozásához, s annak elkerüléséhez, hogy a talajunk termékenysége leromoljék. Azonban természetszerűleg, sem a talaj fizikájának egyszerű vizsgálata, sem pedig a talaj és öntözővíz kémiai vizsgálata nem ölelik fel teljes mértékben azt a tartós hatást, amelyet a hosszabban tartó öntözés esetében e folyamatok a talajokra gyakorolnak. Ezért az eddig elmondottakon túlmenően célszerű néhány kérdésben megvizsgálni, hogy az öntözéses gazdálkodás milyen befolyást gyakorol a talaj genetikájának, fejlődésének folyamatára, különösen hazánk sajátosságait szem előtt tartva. A talaj tulajdonságainak megváltozása az öntözés hatására A fizikai tulajdonságok megváltozása A hosszantartó öntözés során a talaj fizikai állapotában bekövetkező változások mélyebb következményekkel járnak. E változások a talaj alapvető fizikai sajátságaiban, de elsősorban szerkezeti, porozitás viszonyaiban, víztartó és vízvezető képességében nyilvánulnak 31
