Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Az egyes kultúrák öntözése - II. Legelő- és rétgazdálkodás

Nagyobb esők után, nehogy az állatok a felázott gyepet felvágják, egy-két napig ne legeltessünk. Ilyenkor leghelyesebb, ha a legeltetés alatt álló szakaszról kaszálunk elegendő zöldet az állatoknak. Nagyobb létszámú állomány esetén ezt megoldani nehézkes, ilyenkor a májusi kaszálásból kapott szénát, illetve egyéb kiegészítő takarmányt etessünk. Napi zöldszükséglet tehenenként 50—60 kg, növendékmarhánként 25—30 kg.

Tehenek legeltetésekor, ha az állatok állandóan a legelőn épített nyári szállásban vagy a karámokban tartózkodnak, gondoskodni kell a legelő tehenek számának 2—3%-át befogadó külön szállásról, ahol az átmenetileg betegeket (sántaság, tőgygyulladás stb.), az üzekedőket elkülönítjük, és ahol a megtermékenyítést vagy a fedeztetést végrehajtjuk. 200-as vagy annál nagyobb számú tehenészetben átlagosan minden napra esik üzekedő tehén.

Ha az ellő teheneket is állandóan a legelőn kívánjuk tartani, gondoskodni kell külön elletőszállásról és borjúnevelőről. Egész évre egyenletesen eloszló ellés esetén 100 tehén után 165 napos legeltetési idényben 30—35 borjút várhatunk.

Egy-egy szakasz legeltetése után, a lelegelt szakaszt azonnal kezelésbe vesszük. Az esetleg le nem legelt, csak letiport, elvénült vagy bújafoltból származó fűcsomókat lekaszáljuk. A trágyalepényeket összegyűjtjük, vagy rövid fogú gyors járatú boronával szétboronáljuk. Az így megtisztított szakasz azonnal kapja meg a műtrágyát és utána az öntözést. A szakasz letisztogatását, műtrágyázását és öntözését úgy kell megszervezni, hogy ezek a munkák 2—4 napnál tovább ne tartsanak.

A szakaszokon belüli legeltetés korszerű módszerei

Adagolt legeltetési módszer

Lényegét a következőkben ismertetjük.

Az állatállománynak minden napra villanypásztorral csak akkora legelőterületet mérünk ki, amely egy napi takarmányszükségletét fedezi.

A szükséges takarmánymennyiség kiszámításához a fehérjeszükségletből indulunk ki. Az esetenként szükséges szénhidrátokat és szárazanyagot kiegészítő takarmánnyal pótolhatjuk. A napi legelőterület kiszámítása:

A = szükséges legelő terület.

B = az állatok számára szükséges napi zöldfűmennyiség, kg. Z = termésátlag 1 m2 területen.

Pl. 160 db tehénállományra:

1 tehén napi zöldfűadagja 160 tehén napi zöldfűadagja tiprási veszteség 10% összes szükséglet naponta 1 m2 nettó termése

Tehát: összes szükséglet 8800 kg 1 m2 nettó termés 1 kg

160 tehénnek naponta 8800 m2 (= 1,5 kát. hold) legelő szükséges. 1 tehénre naponta 55 m2 jut.

A napi adagot masszív villanykerítéssel határolt szakaszon belül könnyen mozgatható, hordozható villanypásztorral zárjuk le. 1—2 órán át az előző napi területre hajtjuk az állatokat, hogy azt teljesen letarolják. Majd csak ezután nyitunk új legelőrészt.

Az állatok két villanypásztor között mozognak. Az egyik villanykerítés állandóan friss zöldfüvet „ad”, a másik kerítés pedig korlátozza a szaladgálást és a már lelegelt növényállomány letaposását.

281