Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Az egyes kultúrák öntözése - II. Legelő- és rétgazdálkodás

nagyüzemi eredmény bizonyítja — az öntözött telepített legelők termése nem három­szorosa, hanem még ennél is többszöröse lehet a jelenlegi termésátlagoknak. Természetszerűleg jobb földeken az öntözéses gyepgazdálkodás még kifizetődőbb, de bevezetése ezeken a helyeken csak abban az esetben indokolt, ha a fű vagy a széna a gyep egységnyi területéről más takarmánynövényekhez viszonyítva nagyobb termést ad ala­csonyabb önköltséggel (83. táblázat). E rövid összefoglalásba csak néhány adatot vettünk fel a sok közül, mégis hisszük, hogy a leírtak eléggé igazolják: érdemes a meglevő legelőket öntözni, valamint kellő öntözési lehetőség és technikai felszerelés birtokában, elsősorban szarvasmarhák részére, új legelő­ket telepíteni. A megnövekedett olcsó és természetes takarmánymennyiség az állattenyész­tés és -tartás nagy fellendülését teszi lehetővé, aminek révén élelmezésünk jobb, exportunk nagyobb lesz. Korszerű öntözött legelők telepítése Elővetemény A gyeptelepítések esetén általában, különösen pedig öntözött legelők telepítésekor rend­kívül fontos, hogy az elővetemény jó erőben, gyommentesen és porhanyón hagyja maga után a talajt. 1. Legalkalmasabb elővetemények: istállótrágyázott kapás, egyéves szálastakarmány­növények, kukorica, silókukorica, cukorrépa, őszikeverék, zabosbükköny, takarmány­napraforgó (borsós-napraforgó). 2. Megfelelő elővetemények: borsó, bab, bükköny, szegletes lednek, lencse, általában a hüvelyesek. 3. Nem jó elővetemény: muhar, köles, szudánifű, őszi gabonafélék, általában a talaj tápanyagát zsaroló növények. Közvetlenül rizs után sem tanácsos legelőt telepíteni. Az, hogy az új gyeptelepítések esetén milyen előveteményt válasszunk, részben attól függ, hogy tavasszal vagy nyár végén vetünk-e. A legelő gyepnövényei igényesek, ennek megfelelően érett talajt kívánnak, de ehhez elő kell segíteni az elővetemény tarló- és gyökérmaradványainak minél gyorsabb elbomlását. Tehát rendkívül fontos, hogy az elő­vetemény jóval a gyepvetés előtt lekerüljön a talajról. Alaptrágyázás Új, öntözött legelők telepítésekor, a fokozott mértékű igénybevételre, valamint az öntö­zéssel járó nagyobb tápanyag-felhasználásra kell tekintettel lenni. Az öntözött legelő nö­vényállományának beállása, későbbi termőképessége, teherbírása igen nagy mértékben függ a kezdeti fejlődéstől. Tehát a kezdeti fejlődés feltételeit már az alaptrágyázással is lehetővé kell tenni. Telepített, öntözött nagy termőképességű legelő élettartama 6—8 év, ennek megfelelően hosszú időre az alaptrágyázással is biztosítani kell a tápanyagokat. Különösen aláhúzza az alaptrágyázás jelentőségét a belterjesebb legelőhasználat, amikor is hazánkban a korszerűen kezelt és hasznosított öntözött legelő esetében 4—6 sarjadzással kell számolni. Ezt a gyors sarjadzást pedig az öntözés mellett csak megfelelő tápanyag­ellátással lehet elérni. Öntözéses termesztésben alaptrágyaként kát. holdanként 250 q érett istállótrágyát az elővetemény alá adjuk, ugyanis a közvetlen istállótrágyázás gyomosító hatású. Gyenge táperőben levő talajon a közvetlen istállótrágyázás is hasznos lehet. Ilyen esetekben viszonylag kisebb mennyiségű (100—150 q/kh) teljesen érett istállótrágyát vagy keveréktrágyát (komposzt istállótrágyával, tőzeges fekál-komposzt stb.) használjunk. Amennyiben nincs megfelelő mennyiségű istállótrágya, a szerves anyagot zöldtrágyával is lehet pótolni. Jó talajokon alkalmas zöldtrágyanövények a gabonás őszi keverékek (pannon bükkönnyel, őszi borsóval, gyengébb talajokon szöszös bükkönnyel). Mészben szegény talajokon a csillagfürt, meszes talajokon a somkóró a legalkalmasabb. Szikeseken 261

Next

/
Thumbnails
Contents