Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
A gyökérgümők elhalásával jelentős mértékben nő a környező talaj nitrogéntartalma. Különösen gyors az N-tartalom növekedése az okszerűen öntözött lucerna alatt, mert a kedvező nedvességtartalom elősegíti a rhizobiumok gyors fejlődését és szaporodását. 3—4 évi öntözéses használat után a visszamaradt szerves anyag 60—80 q/kh és a benne levő nitrogén mennyisége 200—250 q/kh istállótrágya hatásával egyezik meg. A lucernagyökerek nitrogéntartalma 1,8—2,2%. A lucerna Rhizobium oltása csakis azokon a talajokon adhat eredményt, ahol korábban lucernatermesztés nem volt. Lucernatermő talajokon (a Tiszántúlon, Fejér megyében stb.) kísérleteink alapján beigazolódott, hogy nem járt termésfokozó hatással. Öntözéses kísérleteinkben sem volt termésnövekedés megállapítható az oltás hatására. Szárbaindulás. A szár növekedése kora tavasszal, már 1—2 °C-on megindul. Az első növedék hazánkban május 20—-25. közötti időben jut el a virágzásig, tehát az első kaszálás szárhajtásának növekedéséhez meglehetősen hosszú idő szükséges. A második és az azt követő kaszálások idején a hőmérséklet, fény és a nedvességi viszonyoktól függően gyorsan megindul a sarjadzás. A második kaszálás után megfelelő nedvesség esetén megfigyelhetjük, hogy a virágzás kezdetén általában új sarjhajtások jelennek meg a gyökérnyakon. A szár növekedése hazánkban 3—4-szer, öntözéses termesztés esetén 5—-6-szor következik be idényenként (természetesen csak akkor, ha szénakészítés céljaira vágjuk le a lucernát, illetve ha magnak nem hagyjuk meg). Az utolsó növekedés az őszi (szeptemberi) időjárás következtében alacsonyabb hőmérsékleten már sokkal vontatottabban halad. Az öntözés hatása csak a megfelelő hőmérséklettel párosulva kedvező. Május, június, július és augusztus hónapokban a folyamatos vízellátás alapvető. A növekedés általában az erős fagyok beálltáig figyelhető meg. Virágzás. A kaszálás idejétől számítva a sarjadzó lucernának a talajtól, az időjárástól, valamint a különböző fajtaváltozatoktól függően a második, és az ezt követő kaszálásokat illetően 30—40 nap szükséges ahhoz, hogy az első virágok kinyíljanak. Sülevényesebb talajokon vagy szárazabb időjárás esetén nagyobb melegben az alacsonyabb szárakon a virágzás hamarabb is megindul. Öntözés esetén vagy esős, hűvös időjárásban a virágzás ideje kissé kitolódik. A virágzás elején vagy virágzáskor adott öntözés megdőlést és erős sarjadzást idéz elő. Éppen ezért a virágzás kezdetén adott öntözés nagy virágelrúgást idéz elő még száraz időjárásban is. Nálunk általában egy tőnek a levirágzásához 50—60 nap szükséges. A száraz, meleg időjárás segíti, a hűvösebb időjárás lelassítja a virágzást. A világirodalomban több mint száz rovarfajról számolnak be, amelyek a lucerna virágait kisebb-nagyobb mértékben látogatják. Nálunk különösen a vadméhek megporzó munkája jelentős. Kétségtelen, hogy az öntözés nem kedvez a vadméhek elszaporodásának, mivel nagy részük talajlakó, és öntözéskor elpusztulnak. A csatorna partján telepített nyárfa- erdősávok kedvező feltételeket teremtenek szaporodásukhoz is, nem beszélve a nyárfa gazdasági hasznáról. Ily módon, vagy más kedvező feltételek megteremtésével — pl. gyepes lucernában — még öntözés esetén is nagyobb a vadméhek száma, mint tiszta állományban. Fajai, fajtái Közönséges vagy kék virágú lucerna. A közönséges vagy kék virágú lucerna (Medicago sativa L.) a legelterjedtebb. Mélyen gyökerező, kitűnő minőségű, igényeinek megfelelő talajon kiváló termést szolgáltató lucernafaj. Csapadékban szegény vidékeink legkiválóbb takarmánynövénye. Öntözéses termesztés esetén az M. sativa-hoz tartozó fajták bizonyultak a legjobbaknak. Öntözéses termesztés esetén olyan fajtát, illetve hibridet kell termelni, amely a különböző gyökérbetegségeknek (bakteriozis) ellenáll és fonalféreg rezisztens. Minősített fajtái — a Nagyszénási, Szarvasi, Bánkúti, Békésszentandrási, Martonvásári Synalfa lucerna— közül öntözéses termesztésre elsősorban az első kettőt javasoljuk. A sárkerep lucerna (Medicago falcata) formagazdagságával tűnik ki. Svédországban szántóföldi termesztésbe is bevonták. 244
