Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
1963-ban és 1964-ben az öntözött fűszerpaprika területe hozzávetőlegesen 1500—2000 kh volt. E területen 1963-ban az öntözés hatására elért többlettermés 23,02 q/kh, a többlettermelési érték pedig 6672 Ft/kh volt. Az öntözés 1 kh-ra jutó jövedelme 5049 Ft-ot tett ki, amely messze túlhaladja a szántóföldi növények öntözése esetén kapott értékeket. Fajtái. Öntözéses termesztésre külön fajta még nem áll rendelkezésre. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a csípősségmentes fajtákkal jelentősen nagyobb termést lehet elérni öntözéssel, mint a csípős fajtákkal. A csípősségmentes fajták közül öntözéssel legkifizetődőbb a Szegedi 51-B 15-ös és 54—6-os, a kalocsai E-15-ös, a csípős közül az F-03-as fajta termesztése. Éghajlati és talajigénye. Termesztésére az ország déli része alkalmas, ahol az áprilisszeptemberi középhőmérséklet a 17,5 C°-ot meghaladja. Öntözéssel is ezen a határon belül kell maradnunk, figyelembe véve az öntözés hőmérsékletcsökkentő hatását. A csapadék általában — amint a terméseredmények is mutatják — nem elégséges a nagy termések eléréséhez, ezért öntözése indokolt. Termesztésére legjobbak a humuszban gazdag, nem túlságosan kötött mezőségi és barna homoktalajok. Termeszthető jó kultúrállapotú, meszes vagy réti öntéstalajokon is. Mivel a talaj tápanyagtartalma és szerkezete iránt nagy igényeket támaszt, öntözéssel az utóbbi talajokon is jó terméseket várhatunk. Agrotechnika A vetésforgóban mint istállótrágyázott kapás szerepel. Szükség esetén két évben is termeszthetjük ugyanazon a táblán, és ez az öntözésre berendezett területen inkább előfordulhat, de így kiváló elővetemény-tulajdonságait kevésbé használjuk ki. Az istállótrágyát igen jól hasznosítja, de a műtrágyákra is jól reagál. Kataszteri holdanként a következő tápanyag-mennyiségeket kell számára biztosítanunk: nitrogénből 50 kg, P205-ből 40 kg, KaO-ból 40—60 kg hatóanyagot. Termesztése palántázással vagy a vetőmag szántóföldi helybe vetésével történhet. Palántáit lehetőleg langyos ágyban neveljük elő. A magot március közepén kell vetni, 25— 30 g-ot m2-enként. 1 kh beültetésére 40—42 m2 langyoságy-felület szükséges, ami 2 kg vetőmagot igényel. A palántázást május elején kezdjük meg és május végéig fejezzük be. Ne késsünk el az ültetéssel, mert a késői ültetés következtében az érett termés mennyisége jelentősen csökken és a minőség is romlik. Tény észterület. Öntözés nélkül általában 60x40 cm-es kötésbe ültetik, egy fészekbe 4 növényt tesznek. Öntözéssel a tenyészterület csökkentése indokolt (1800 cm2 = 60x30 cm), de az egy fészekben levő növények számát növelni nem ajánlatos. A növényszám további növelése a palántanevelés költségének rohamos emelkedése miatt nem gazdaságos. Ha a május nem csapadékos, öntözéssel iszapoljuk be a palántákat. Szántóföldi helybevetés. A fűszerpaprikát helybevetéssel is termeszthetjük. Az eljárás lényege, hogy a megfelelően előkészített (8 napig 30 C° hőmérsékleten jarovizált) vetőmagot április végén—május elején speciális vetőgéppel közvetlen végleges helyére (a szántóföldre) vetjük el. A vetőgép csoroszlyái elé kis barázdahúzó kapákat erősítünk. Az így nyitott 3—4 cm mély barázdákba veti el a csoroszlya a magot, 2—3 cm mélyen. A vetést a csoroszlyára szerelt sorhenger zárja le. 4—6 leveles korban ritkítsuk, 20 ómenként 4—6 növényt hagyva. Ha azonban a növényállomány nem túl sűrű (20 cm-enként 6—8-nál több növény nincs), a ritkítás el is maradhat. A kapálások folyamán a vetéskor kialakított barázdát bekapáljuk, és így a növények néhány cm vastag feltöltésben részesülnek, ami kedvező hatású a paprika fejlődésére. A továbbiakban ápolása megyegyezik a palántázott paprikáéval. Ápolás. Öntözéses termesztés esetén a gyomirtásra fokozott gondot kell fordítanunk, mert erősebb gyomosodásra kell számítanunk, 3—5-szöri kapálása általában elegendő. 236
