Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
Talajelőkészítése a kukoricáéval megegyező. Ha esőszerűen öntözünk 60 cm-es, barázdás öntözés esetén 70 cm-es sor- vagy 35 x 35 + 70 cm-es iker sortávolságra vessük. Úgy egyeljük, hogy a növények tenyészterülete a 2000 cm2-t megközelítse. Ápolása megyegyező az öntözés nélkül termesztett napraforgó ápolásával. Barázdás öntözés esetén a barázdákat természetesen idejében el kell készíteni. Öntözés A napraforgó mélyen gyökerező növény, ebben rejlik szárazságtűrésének és a talajadottságok iránt tanúsított igénytelenségének is az oka. A vízhiány mégis jelentős termés- csökkenést okoz. Fejlődésének kritikus időpontjai a tányér kialakulása folyamán és a virágzáskor vannak. Mivel a talajt mélyen behálózza gyökereivel, nagyobb víznormát használhatunk egy-egy öntözés alkalmával. Esőszerűen öntözve kétszer 50 mm-es, barázdásan öntözve egyszer 100 mm-es öntözés száraz időjárás esetén is elégséges. Termését ugyanúgy takarítjuk le, mint az öntözés nélküli termesztésben. Az öntözés hatására a mag olajtartalmának növekedését és olaja jód- és savszámának csökkenését tapasztalták, ami az olaj minőségét javítja. Öntözéssel általában 8—12 q/kh termést takaríthatunk be, de a termés elérheti a 15—16 q/kh-t is, úgyhogy a növekvő napraforgó árak mellett öntözése gazdaságos. Len A rostlen és olajlen közül a rostlen a vízigényesebb, így annak indokoltabb az öntözése. Ezért itt a rostlent tárgyaljuk. Fajtái. Az öntözéses gazdálkodás számára nemesített fajtánk nincs, és a köztermesztésben levő fajták reagálását az öntözésre sem állapították még meg, ezért öntözve is ugyanazok a fajták termesztendők, mint öntözés nélkül. Jelenleg az F rostlen és a Concurrent holland származású fajták a legelterjedtebbek. Éghajlat- és talajigény. Csapadékban bővelkedő, hűvösebb, párás vidékeken fejlődik legjobban. Különösen május végéig kíván kedvező vízellátást, mert különben a szár fejlődése megáll, és a len alacsony marad. A lazább szerkezetű, mély rétegű, tápanyagban gazdag, jó kultúrállapotban levő talajokon fejlődik jól. Az erős gyomosodás termesztését megakadályozhatja. Agrotechnika 6—7 évnél sűrűbben ne kerüljön ugyanarra a talajra. Öntözéses termesztésben 25%-os pétisóból 80—125 kg-ot, szuperfoszfátból 150—200 kg-ot adjunk alá. Káliumigényes növény; bőséges kálium ellátásával a rostminőséget jelentősen javíthatjuk, ezért indokolt 50—100 kg 40%-os kálisót is adni a szuperfoszfáttal egy időben. Döntő jelentőségű a korai vetés. Amint a talaj annyira megszikkad, hogy rá lehet menni, kezdjük meg előkészítését és vessük. Öntözés Öntözése még nem elterjedt. 1963-ban 172 kát. holdon öntözték a rostlent. Az öntözés hatására 15—20 q többlettermést értek el. Ennek értéke 4400—6900 Ft/kh. Az öntözés jövedelmezősége pedig 4000—5700 Ft/kh volt. Tehát az egyéb szántóföldi növényekhez képest magas. Transzspirációs koefficiense 800—900. Statikai vízigénye 75—80%. Mivel gyökérzete sekély, a felső talajszint kedvező vízellátására igen érzékeny. Ezért nem is indokolt ön233
