Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben

színén kivirágzanak (10. ábra). A sóki- virágzás természetesen megakadályozza a növénytermelést. E folyamatot részletesen a későbbiek­ben még ismertetjük, azonban már most meg kell említenünk, hogy a sók felhal­mozódásának forrásai rendszerint a talaj­vizek és az öntözővizek. Ezért könnyen belátható, hogy a szikesedés elkerülése céljából részben az öntözővizeket, rész­ben a talajokat kell szigorúan megvizs­gálni abból a célból, hogy a másodlagos szikesedés veszélye elkerülhető legyen. Ezeket a vizsgálatokat a különböző ég­hajlati, termelési és technikai viszonyok­tól függően, konkrétan kell végrehajtani. Egyes fejlett öntözési kultúrával rendel­kező országokban ezeknek alapján szü­letnek meg azok a módszerek, illetve azok a normák, amelyek meghatározzák, hogy milyen minőségű öntözővizet lehet bizo­nyos talajokon a másodlagos szikesedés veszélye nélkül felhasználni. Az öntözővíz minőségi követelményeinek meghatározásakor figyelembe kell ven­nünk az öntözendő talajok sajátságait, a termesztendő növényféleséget, az adagolandó öntözővíz mennyiségét, az öntözés módját. Helyes öntözővíz minőségi normákat csak a víz —■ talaj — növény hármas kölcsönviszonyának ismeretében állapíthatunk meg. Az öntözővíz alapvető minőségi ismérvei a következők: 1. a vizek összes sótartalma mg/l-ben, 2. a vízben levő nátriumsók mennyisége, kifejezve az összes sók százalékában (nátrium­százalék), 3. a vizek anion szerinti típusa, 4. a víz szódatartalma, 5. a víz magnéziumtartalma. 1. A vizek összes sótartalma A víz keletkezési helyétől és az adott körülményektől függően mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű sót. Ez a sótartalom bizonyos koncentrációig, mennyiségig nem káros sem a talaj, sem a növény számára. Ha azonban a víz sótartalma egy bizonyos határértéket meghalad, akkor a növény fejlődésére és a talaj sajátságaira károsan hathat. Éppen ezért az öntözővíz első minőségi ismérvének a benne oldott ásványi sók mennyiségét tekintjük. A víz öntözés szempontjából megengedhető legnagyobb sótartalmát a következő tényezők szabják meg. a) Az öntözendő növény sót űr ö képessége, élettani sajátságai. így pl. a cukorrépa a köze­pesen sótűrő növények közé tartozik. Hazai öntözött kultúrnövényeink közül a legsó- tűrőbb növény a rizs. Vannak olyan növények, elsősorban a szikes talajokon természetes körülmények között élő növények egyes csoportjai, melyek nemcsak hogy károsodás nélkül viselik el a víz nagy sótartalmát, hanem fejlődésükhöz egyenesen igénylik azt. Például a Duna—Tisza közi szikes talajokon oly gyakran előforduló sziki mézpázsit fejlődéséhez a szódatartalmú vizet, illetve közeget feltétlenül igényli. Az eddigi vizsgálati 22 10 ábra. Sókivirágzás az öntözött talaj felszínén

Next

/
Thumbnails
Contents