Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
Öntözés. A magrépa öntözésekor figyelembe kell venni, hogy vízigényes növény. Jó magtermést csupán csapadékos időjárás esetén vagy öntözéssel érhetünk el. Szarvason az ÖRKI bikazugi üzemegységében 1952—53-ban 19,9 és 22,8 q/kh magtermést kaptak. Az öntözés időpontját a maghozórépa élettani tulajdonságainak figyelembevételével, valamint a talajnedvességtartalom alakulásával összhangban kell meghatározni. A kísérleti tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb termést akkor kapjuk, ha a talaj a virágzásig a teljes vízkapacitás 60 %-ig, a virágzás alatt 80 %-ig és a magképződés idején ismét 60 %-ig van telítve vízzel. A maghozó répa fejlődésének kritikus időszaka tehát a virágzás ideje. Az elterjedtebb öntözési módok közül mind az esőszerű, mind pedig a barázdás öntözés jól használható. Az öntözési norma esőszerű öntözés esetén 30—40 mm (170—230 m3/kh), barázdás öntözés esetén pedig 80—100 mm (460—575 m3/kh). Öntözéssel az ÖRKI tábláin kh-anként 15—22 q volt a magtermés. Burgonya A burgonya termésátlagai, bár 1931—40-től jelentős növekedést mutatnak, a fejlett országok termésátlagához viszonyítva alacsonyabbak, az évi termésátlagok ingadozása pedig igen nagy. A nagy termésátlagingadozás az időjárás (elsősorban a május, június, július, augusztus hónapokban lehullott nem kielégítő mennyiségű csapadék) következménye. Kézenfekvő és a kísérletek s adatfelvételezések eredményei is bizonyítják, hogy öntözéssel a termésátlagok jelentősen növelhetők, az évi termésingadozások pedig csökkennek. 1963-ban és 1964-ben az öntözéssel termesztett burgonya vetésterülete hozzávetőleges adatok szerint 8000 kh-ra tehető. 1963-ban 2193 kh átlagában az öntözött burgonya többlettermése 28,69 q/kh, a többlet termelési értéke pedig 3721 Ft/kh volt, és így a legjobb eredményt adta az öntözött szántóföldi növényeink közül, megelőzve a cukorrépát is, amelynek többlettermése 70,97 q/kh, többlet termelési értéke pedig 3289 Ft/kh volt. Az öntözés hatására elért 1 kh-ra jutó jövedelem burgonyából kh-anként 2450 Ft, cukorrépából pedig 1723 Ft-ot tett ki. Hasonlóak az eredmények 1962 és 1964-ben is. Bár a terméseredmények még így is nagyon elmaradnak a kívánt és lehetséges értékektől, már ezek az adatok is bizonyítják, hogy a burgonya öntözésével szántóföldi növényeink közül a legjobb eredményeket érhetjük el, így öntözéses termesztésének területét érdemes jelentősen növelni. Éghajlati igénye. A burgonya öntözéssel hazánk minden éghajlati zónájában eredményesen termelhető. Talajigénye. A burgonya termesztése hazánk homokos vidékein legnagyobb arányú. Ennek megfelelően Szabolcs-Szatmár 83 ezer kh, Somogy 39 ezer kh, Bács-Kiskun 30 ezer kh vetésterülettel rendelkezik. Ugyanakkor az Alföld kötött talajú megyéiben (Békés, Csongrád, Szolnok) csak 9—13 ezer kh-on termelik, de e megyék termésátlagai magasabbak, mint a homoktalajú megyékben elért termésátlagok. Ezeket az adatokat támasztják alá azok a kísérletek is, amelyek öntözéssel és öntözés nélkül folytak Bács-Kis- kun megyében homoktalajon és Békés megyében mezőségi vályog és termékeny réti öntéstalajon. Öntözés nélkül a kötött talajokon 10—12%-kal kaptak nagyobb termést. Ugyanakkor öntözve a burgonya mezőségi vályogtalajon 58, termékeny réti öntéstalajon 84%-kal adott több termést, mint homoktalajon, ugyancsak öntözve. így öntözéses termesztésének terjesztése elsősorban mezőségi vályog és jó minőségű réti öntéstalajokon indokolt. Ezt elősegíti az is, hogy az öntözésre berendezett és berendezendő területeken ezek a talajtípusok nagy kiterjedésben találhatók. A nagyon kötött és szikes talajokon öntözéssel sem termelhető eredményesen. A burgonya intenzív feltételeket kedvelő és azt bőséges terméssel megháláló növény. Ezért öntözve elsősorban jó kultúrállapotú talajokon termeljük. 228
