Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben
is rendelkezünk ezeknek a sajátságoknak a meghatározására; így pl. a neutronszóródásos nedvességmérő (7. ábra) alkalmas arra, hogy mintavételezés és hosszadalmas laboratóriumi vizsgálatok nélkül a helyszínen határozzuk meg egyes talajrétegek nedvességét. A mezőgazdasági termelés számára az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és más szervek nagy számban készítenek részletes térképeket, amelyek a talajok genetikáján kívül azok vízgazdálkodási sajátságait is feltüntetik. Ezeken a térképeken, illetve talajkartogramokon a talajokat vízvezető- és víztartóképességük szerint osztják csoportokba. Az ilyen csoportosítás alkalmas arra, hogy öntözéskor az agronómus segítségére legyen. A talaj fizikai sajátságai szoros kapcsolatban állnak természetesen a talaj kémiai, fizikokémiai es biológiai sajátságaival is. így pl. a később tárgyalandó szikesedési folyamatok során a talaj kémiájának és fizikokémiájának megváltozása nyomán a víztartóképesség, az egyes vízformák megkötési ereje stb. megváltozik a talajban, így a fizikokémiai folyamatok erősen kihatnak a talaj kémiájára, sőt biológiájára is. Ugyanez mondható el a másik oldalról is, amidőn a talaj fizikájában, pórusviszonyában bekövetkező változások kedvezőtlenebbé vagy kedvezőbbé tehetik a viszonyokat a talajban levő kémiai anyagok és növényi tápanyagok mozgása szempontjából, sőt a mikrobiológiai tevékenység szempontjából is. A talaj ún. kicserélhető kationjai nagymértékben befolyásolják a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait. Közismert, hogy amennyiben a talajkolloidokhoz kötődött kationok között a nátrium az összes kationok értékéhez (ó-érték) viszonyítva 5%-ot elér, már a szikes jelleg megmutatkozik, s amennyiben ez az érték a 15%-ot is meghaladja, a szolonyec típusú szikes talaj minden kedvezőtlen vízgazdálkodási és agrotechnikai sajátságaival teljes mértékben kialakul. 20 7. ábra. Neutronszóródásos nedvességmérő
