Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
60. táblázat. Az öntözőmunkás gyakorlottságának és területi teljesítményének kapcsolata Év Felületi öntözés esetén átlagosan kezelt vízhozam, //sec Területi teljesítmény kh/óra/fő kh/nap/fő 1953 9,1 0,07 0,69 1955 22,5 0,10 1,12 1957 18,5 0,11 1,10 1958 24,2 0,16 1,23 minőségi engedményt tenni. A jó minőségű öntözőelemek készítésekor sokszor csak minimális többletmunkáról van szó, amely az öntözések során bőven megtérül. A kellő időben elkészített, jó minőségű öntözőelemek egyenletes öntözést, nagyobb területi teljesítményt tesznek lehetővé. A barázda- és sávkészítés idején ezeket feltétlen vegyük figyelembe. Nagyobb lejtés és hosszabb öntözőelemek (barázdák, sávok) esetén egy dolgozó területi teljesítménye lényegesen növekszik. Kedvező körülmények között — tömlős vagy csöves öntözési eljárás esetén, ahol a vízhozam szabályozható — a hosszabb öntözőelemek 0,2—0,4 kataszteri hold óránkénti teljesítményt is lehetővé tesznek. c) Az öntözömunkás szakképzettsége, gyakorlottsága, területi ismerete igen jelentős szubjektív tényező. A felületi öntözés esetén igen fontos a gyakorlottság, az egyes táblák öntözési adottságainak ismerete. A gyakorlottság, a terület pontos ismerete a nagyobb teljesítményben realizálódik. Ezt igazolják a Kisújszállási Kísérleti Gazdaság adatai (lásd 60. táblázat), mely szerint az öntözés bevezetésének évében még sokkal alacsonyabbak voltakba teljesítmények mint később, amikor már a dolgozók mestereivé váltak az öntözésnek. Az öntözőmunkásokat tehát évről évre állandó munkásokból toborozzuk, és lehetőleg ugyanarra a területre osszuk be őket, hogy tapasztalataikat felhasználva mind mennyiségben, mind minőségben a legtöbbet és legjobbat teljesíthessék. d) A munka végrehajtásának helyes szervezése kell, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek mellett a foglalkoztatott kézi és gépi munkaerő kihasználtsága a lehető legteljesebb. Az a—c pontokban foglalkoztunk azokkal a tényezőkkel, amelyek a tényleges munkavégzés (a víznek a táblán történő szétosztása) idején befolyásolják a dolgozó területi teljesítményét. Az öntözés egésze, illetve ennek gazdaságos munkavégzése érdekében a munka szervezése és végrehajtása során figyelemmel kell még lenni a szükséges vízhozam időbeni és mennyiségi biztosítására, a más vízforrásra való áttelepülés zavartalanságára és gyorsaságára, a növénytermelési munkafolyamatokkal való harmóniára stb. Mindezek és még a szóba jöhetők figyelembevételével, továbbá a körülmények megfelelő felhasználásával elégíthetők ki azok a követelmények, amelyeket az öntözés minőségi és gazdaságos végrehajtása támaszt velünk szemben. Az esőszerű öntözés munkái A munkaszervezés alapjai Esőszerű öntözéskor a víz mindig valamilyen gépi berendezés segítségével, a természetes esőhöz hasonlóan hull a talajra. Az öntözési munka végzésében a különböző gépeknek, gépi vagy egyéb berendezéseknek van jelentős szerepe. A munkaerő feladata elsősorban a gépek és berendezések üzemeltetése, ill. kiszolgálása. Ebből következik, hogy az esőszerű öntözés szervezésének egyik legfontosabb feladata a gépi és egyéb berendezések minél jobb kihasználása. A munkaszervezés szempontjából alapvető jelentőségű a szórófejkötések helyes megválasztása, valamint az üzemidő és a vízszállítóképesség jó kihasználásának biztosítása. 12 Az öntözés kézikönyve 177
