Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
Az előbbi jelölések alkalmával az azono s tartalmú fogalmakat — amennyiben azok a kötött vízhozam esetére érvényesek, akkor ............................ a — ha azok a szabad vízhozam esetére érvényesek, akkor............................................ b — ha azok egy napra vonatkoznak, akkor .................................................................... n — ha pedig az egy egész idényre vonatkoznak, akkor.................................................. i — ha a táblára vagy tömbre, ill. a szóban forgó területre érvényesek, akkor pedig . t index-jellel láttuk el. A munka konkrét megszervezésekor tehát mindig a lehetőségből kell kiindulni, hiszen azok rendszerint kötöttek, így minden másra meghatározóak is. Ilyen megkötöttség, mint láttuk az induló vagy pedig a táblához érkező vízhozam, amely az adott terület és vízborítás összefüggésében egyedüli meghatározója az öntözés időtartamának. Ekkor az öntözési napok számát csak a napi munkaidő növelésével csökkenthetjük. Ha viszont a táblához érkező vízhozam mint lehetőség szükség szerint változtatható, akkor a munka- szervezés kiindulási alapja lehet az öntözési feladatok közül a tábla öntözésének időtartama vagyis a munkavégzés napjainak száma. Ez mint agronómiái kívánalom rendszerint jól körülhatárolható, illetve könnyen megoldható. Az agronómiailag kívánatos öntözési időtartam és vízborítás, valamint a terület ismeretében és a napi munkaidő körültekintő megállapítása után kell kimunkálni az öntözés időtartamát (7j,), majd a táblához szükséges vízhozamot. Ez lehetőleg az egy dolgozó által optimálisan kezelhető vízhozam, illetve annak egész számú többszöröse legyen. A táblához szükséges vízhozam és az előzőekben (V. fejezet) megismert vízveszteség összege adja az induló vízhozamot, amelynek folyamatos biztosítására kell beállítani a szivattyúegységeket, illetve kell a vizet megrendelni. Miután már ismertté vált az öntözés időtartama, azután kell megállapítani a terület és a napi teljesítmény ismeretében a terület megöntözésére beállítandó öntözőmunkások számát. Az 56. táblázatban különböző teljesítmény és a munkavégzés különböző időtartama esetére közöljük 100 kh terület öntözési munkájának munkás-szükségletét. 56. táblázat. Az öntözés munkaerő-szükséglete különböző teljesítmény és öntözési időtartam esetén Az öntözőmunkás teljesítménye I Öntözőmunkás-szükséglet, fő/100 kh m2/óra □ -öl/nap kh/nap 4 6 8 10 12 napos munkavégzés esetén 239,64 800 0,500 50,0 33,3 25,0 20,0 16,7 299,58 1000 0,625 40,0 26,7 20,0 16,0 13,3 359,50 1200 0,750 33,3 22,2 16,7 13,3 11,1 419,41 1400 0,875 28,6 19,0 14,3 11,4 9,5 479,33 1600 1,000 25,0 16,7 12,5 10,0 8,3 539,25 1800 1,125 22,2 14,8 11,1 8,9 7,4 599,16 2000 1,250 20,0 13,3 10,0 8,0 6,7 659,08 2200 1,375 18,1 12,1 9,1 7,3 6,1 719,00 2400 1,500 16,7 11,1 8,3 6,7 5,6 778,91 2600 1,625 15,4 10,2 7,6 5,1 5,1 838,83 2800 1,750 14,3 9,5 7,1 5,7 4,8 898,75 3000 1,875 13,3 8,9 6,7 5,3 4,4 958,66 3200 2,000 12,5 8,3 6,3 5,0 4,2 1078,50 3600 2,250 11,1 7,4 5,6 4,4 3,7 1198,33 4000 2,500 10,0 6,7 5,0 4,0 3,3 1438,00 4800 3,000 8,3 5,5 4,2 3,3 2,8 173
