Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
termelési érték %-a stb.). Ilyenkor az összes munkát (az öntözést is) ugyanaz a személy, ill. ugyanazok (pl. a család) végzik. Öntözés esetén a munkateljesítményt általában területben (kh) célszerű megadni, mégpedig meghatározott minőségi követelmények (kiadandó vízmennyiség, az öntözés egyenletessége stb.) előírása mellett. A területi teljesítmény a következőkben ismertetettek szerint adható meg. A teljesítménybérezés alkalmazásakor a dolgozó érdekeltebb a kapacitás kihasználásában és egyéb hatékonysági tényezőkben, mint az időbérezésnél, de itt is hatásosan alkalmazható a premizálás. A teljesítmény felmérése és elszámolása egyénileg és csoportosan is megvalósítható. Az egyéni teljesítménybér alkalmazásakor műszakonként egyénileg írják jóvá a munkabért, ill. munkaegységet. A műszaknormaként jóváírható bér 50—80 Ft, illetve 1,5—2,5 munkaegység. A bér nagyságának megállapításához az időbérnél elmondottak szintén irányadók. Az egyéni teljesítménybért elsősorban ott célszerű alkalmazni, ahol a teljesítmény egyénileg is jól mérhető (felületi öntözés). A csoportos teljesítménybér esetén több dolgozó (egy-egy munkacsoport) együttes teljesítménye után írnak jóvá, ill. számolnak el meghatározott bért, amelyből az egyes dolgozók vagy egyenlően, vagy pedig megfelelő arányban részesednek. Csoportos teljesítményt akkor célszerű alkalmazni, amikor több dolgozó teljesítménye csak együttesen mérhető. Pl. az esőztető berendezéseket rendszerint több ember üzemelteti, de általában az egész berendezés teljesítményét szoktuk csak mérni, és nem elkülönítve az egyes dolgozókét. A műszakonként elszámolható bér a berendezések kapacitásától és az üzemeltetésükhöz szükséges dolgozók számától függően változhat. A csoportos teljesítménybért úgy kell megállapítani, hogy egy dolgozó bére legalább annyi legyen, mint egyéni teljesítménybér alkalmazása esetén (50—80 Ft műszaknorma). Pl. MA-120-as hordozható berendezés használatakor — amelyet 2 fő üzemeltet —, a műszaknorma után 100—160 Ft, ill. 3—5 munkaegység számolható el. A csoportos teljesítménybér ösztönző előnye az, hogy egy berendezést csak a feltétlen szükséges létszámmal igyekeznek üzemeltetni, mert így magasabb lesz az egy főre jutó kereset. Szakmánybérezés. Mind az egyéni, mind a csoportos bérezés (itt különösen) esetén a műszakonkénti felmérés és jóváírás helyett ez a bérezés is jó formának bizonyul. A szak- mánybérezést alkalmazva a teljesítményt meghatározott terület (felületi öntözés esetén az egy vízkiemelő művel ellátott terület, egy esőztető berendezéssel, ill. esőztető fürt egységgel öntözött terület) egész évi öntözésére lehet megadni. Ilyenkor tovább javul a munkában való érdekeltség, és rendkívül egyszerűsödik az ellenőrzés, valamint az adminisztráció. Feltétele azonban a szakmánybérezésnek, hogy a csoport pontos technológiai és munkautasításokat kapjon, valamint jól felkészült munkacsoport vezetője legyen. Premizálás az öntözéses termesztésben A premizálás az anyagi érdekeltség növelésének fontos eszköze: a munka mennyiségének vagy minőségének növelésére, a kapacitás jobb kihasználására és az eredményesség (hozam, jövedelmezőség) javítására ösztönözhet. A premizálás kialakításának főbb szempontjai, ill. feladatai a következők: 1. Meg kell állapítani, hogy az öntözésre felhasználandó bérösszeg milyen hányadát fordítsuk alapbérezésre és premizálásra. Megjegyzendő, hogy ez nem feltétlen meghatározott összeget, hanem pl. termés vagy a termelési érték meghatározott %-át is jelentheti. Tapasztalatok szerint a prémium 10—30%-a legyen a teljes bérösszegnek. Nagyobb hányadot tegyen ki a prémium abban a gazdaságban, ahol gyenge a munka- fegyelem vagy bármilyen okból (a vezetés szakmai ismeretei és ellenőrzési lehetőségei, a munka körülményei stb.) kedvezőtlenek a munkateljesítmények és a termelési 167
