Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - V. Az öntözés műszaki berendezései
rülményeit, az n érdességi tényezőt megválaszthatjuk. Az adatokból a középsebesség számítható. A kapott sebességgel szorozva a keresztszelvény felvett területét, megkapjuk, hogy a csatornának mennyi a vízhozama. Amennyiben a kapott vízhozam kisebb a szükségesnél, akkor a keresztszelvény területét növelni, ha nagyobb, akkor a szelvény méretét csökkenteni kell. A méretváltoztatást csak egyik meghatározójának, pl. a vízmélységnek a módosításával végezzük el. A szükséges szelvényméretet néhány próbálkozással megkapjuk. A középsebesség földmedrű csatornában nem lehet nagyobb 0,60 m/mp-nél, mert a víz elmossa a medret, és nem lehet kisebb 0,20 m/mp-nél, mert a csatornába sok iszap rakódik le. Magasvezetésű földcsatornák építése. Alkalmazásuk hátrányai A magasvezetésű földcsatornák kézi és gépi erővel építhetők. A töltés helyéről a tarló- és gyepmaradványokat gondosan (lenyesve) el kell távolítani. A csatorna tengelyével párhuzamosan ekével barázdákat kell húzni, hogy a töltés alapja a talajhoz jól hozzákössön. A töltésbe hordott földet kellően tömöríteni kell. Fagyott földből vagy száraz, nagy rögökből töltést építeni nem szabad. A csatornaépítés gépesítésének első lehetőségét a sáncoló eke adta. Használatának hátránya, hogy a töltés mellett széles és mély anyagárok keletkezik, amely akadályozza az ideiglenes csatornáknak a tábla felől való bekötését. Tereprendezéssel készülő felületi öntözőtelep esetén a csatornatöltéseket a tereprendezéskor kikerült földmennyiségből építik. A magasvezetésű földcsatornát a csatorna szélességében előzőleg odahordott földpárnából, talajgyaluval építik. Földcsatornát tolólemezes géppel (43. ábra) is lehet építeni; a kétoldalt keletkező anyagárkot tereprendezéssel tüntetik el. 43. ábra. Tolólemezes gép csatornát épít 108
