Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - V. Az öntözés műszaki berendezései
az öntözőtelep létesítésekor a talaj vízáteresztő képességének vizsgálatával és a várható szivárgás alapos mérlegelésével kell eldönteni az alkalmazható öntözési módszert és öntözési eljárást. A levezető csatornák vízszállítása Az öntözőtelep műszaki berendezésének része a levezető csatornahálózat. Feladata a csapadékból származó felszíni vizek levezetése, az árasztóvíz leeresztése a rizstelepek kalitkáiról, az öntözésből származó csurgalékvizek levezetése. Az elvezetendő mértékadó vízmennyiség szántóföldi öntözés esetén záporból származik, rizstelepeken pedig az árasztóvíz alapján számítható. A mértékadó csapadék a négyévenkénti gyakorisággal előforduló egy órai időtartamú, nagy hevességű zápor. Az ebből származó vízhozam egy nap alatt vezetendő le. Az öntözőtelepen van olyan tábla, amelyet éppen az eső előtt öntöztünk, van olyan tábla is, amelynek talaja a régebbi öntözés után már száraz. Mértékadó az a tábla, amely éppen öntözés után kapja az esőt. Az adott területre lehullott csapadéknak csak egy része folyik el. A területről lefolyt és oda lehullott csapadék arányát mutatja az a lefolyást tényező; lefolyt összes vízmennyiség (m3) lehullott összes csapadék (m3) Az a értéke a talaj szerint változik. Vízáteresztő talajon a lefolyási tényező kisebb, vízzáró talajon nagyobb; ugyanazon a talajon közvetlenül öntözés után nagyobb, mint öntözés előtt. Pl. agyagos vályogtalajon öntözés után az a értéke 0,46, öntözés előtt csak 0,22. A tábláról levezetendő vízmennyiség (fV m3-ben) W = 10-oc-i-F, ahol a ' = lefolyási tényező i — mértékadó zápor intenzitása, mm/ó F = öntözött tábla területe, ha W A fajlagos lefolyás (q m3/mp-ben) q = egy napos levezetést feltételezve. 86 400 Rizstermesztéskor a mértékadó vízmennyiség 10 cm árasztóvíz. Kalitkánként a vizet 1—2 nap alatt, 15—100 ha területről 3—10 nap alatt kell levezetni. A csatorna keresztszelvényének méretezése A csatornában a víz a nehézségi erő hatására a vízszint esésének megfelelően mozog. A vízszint esése és a csatornafenék esése párhuzamos, ha a vízhozam állandó. Ebben az esetben tehát a csatornafenék esésének a kialakításával meghatároztuk a vízszint esését is. A vízhozam = a csatorna adott keresztmetszetén időegység alatt átfolyó vízmennyiség. A keresztmetszet (az ún. keresztszelvény) területe szorozva a víz középsebességével a Q m3/mp vízhozamot adja. Q = vk-F, ahol vk = a vízfolyás középsebessége, m/mp F = a keresztszelvény területe, m2 Ha ismerjük az átfolyási keresztszelvényt és a vízszintesést, és ha a vizsgált csatorna- szakaszon a vízhozam állandó, akkor a középsebesség (vk, m/mp) a Chezy-képlet szerint számítható: vk = cfR ■ J, 106
