Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Általános rész - V. Az öntözés műszaki berendezései

Az öntözési idényben vannak olyan idő­szakok, amikor több növény öntözése egy­idejűleg szükséges, ilyen esetben a vízho­zamigények egymásra halmozódnak. Van­nak azonban olyan időszakok is, amikor nincs tervezett öntözés. Az ábra ennek megfelelően, egyes időszakokban csúcs­igényt, máskor kisebb vagy semmi vízhasz­nálatot sem mutat. A csatorna méretezése csúcsigényekre nem lenne gazdaságos. Olyan kiegyenlített vízhozamot kell megállapítani, amelynek szállítása mellett egyrészt nincs nagy el­tolódás az egyes növények öntözési idő­szakában, másrészt az öntözővízszolgálta­tás a lehetőség szerint egyenletes. A kiegyenlítéshez meg kell állapítani a mértékadó időszakot, amely alatt legna­gyobb a vízfogyasztás. A mértékadó idő­szakban szükséges öntözővízmennyiségek összegét elosztva ennek az időszaknak az öntözési idejével, megkapjuk az átlagos ön­tözővízhozam-igényt, amely kiegyenlíti a csúcsigényeket, és így elfogadható a mé­retezés alapjául. Pl. rizstermesztés esetén a mértékadó időszak az első árasztás időszaka, április közepétől május köze­péig, mintegy húsz nap. A szántóföldi növények mértékadó időszaka a július vagy július—augusztusi egy hónapra terjedő idő, ami a nagy vízigényű takarmányövények két egymás utáni öntözése közt eltelik (beleértve az öntözés idejét). A mértékadó időszak a vízigény-ábrán is szemlélhető. Erre az időszakra eső öntözővízmennyiségeket összegezzük 38. ábra. Öntözött táblák mértékadó elrendezése vízhozamigény megállapításához Q [//sec] 39. ábra. Vízigény-ábra 104

Next

/
Thumbnails
Contents