Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
4.3. A vízre érzékeny talajok alkalmazása 4.3.1. A diszperzív talajok alkalmazása Diszperzívnek tekithetjük azokat a kötött talajokat, melyek az MI—10—268 szerint vizsgálva Dl, D2, ND4, vagy ND3 minó'sítésűek. A diszperzív talaj alkalmazásakor a gáttest talajának egyenletes, gondos tömörítése szükséges, mely önmagában nem ad teljes biztonságot, de a másodlagos pórusok megszüntetésével minden más eljárás hatékonyságát növeli. A talpszélesség növelése a 8. ábra szerint, a kezdőjárat kialakulásának a valószínűségét csökkenti. 1-10 8. ábra. Talpszélesség-növelés A szivárgási vonal megszakítása szűrővel. A töltésen átszivárgó víz útját a vízzáró rész után szűrővel kell megszakítani. A szűrőréteg alkothatja a 2. ábra a kereszt- metszetének teljes támasztótestét, a 2. ábra d és e keresztmetszetek szivárgóinak anyagát, vagy az ezek és a diszperzív anyagú vízzáró rész közé helyezett átmeneti szűrőréteget. A szűrőréteg a gátban bárhol keletkező járat vonalát meg kell szakítsa, ezért csak a fenti elrendezésű szivárgók alkalmasak erre a célra, a 3. ábra szerintiek nem. A szűrőréteg anyagát az MI—10—268 szerint kell megvizságálni, arra, hogy a diszperzív anyagot kiszűri-e. A 2. ábra d és e keresztmetszetben a támasztó test is épülhet diszperzív anyagból. Szigetelőfal alkalmazása (2. ábra h). Emellett külön gondoskodni kell a rézsűk védelméről. A rézsűk védelme az egyszerű gyepesítésen túl csak a Dl és D2 minősítésű, erősen diszperzív talajokban indokolt, a következő módokon: — 20-30 cm homokrétegre helyezett ugyanilyen humuszterítéssel, vagy — jól szűrözött hullámvédő burkolattal. 4.3.2. Folyásra hajlamos kötött talajok alkalmazása Folyásra hajlamos kötött talaj minden megkötés nélkül beépíthető a töltés vízzáró magjába. Támasztótestbe építve az MI—10—268 előírásai szerint kell meghatározni a töltés jellemző pontjaiban várható stabil tömörség értékét, majd a tervezett tömörség függvényében a szilárdsági paramétereket és ezekkel kell megtervezni a töltést. A folyásra hajlamos kötött altalaj esetén a káros felhajtóerőt kell a 4.2.3. pontban leírt módszerek valamelyikével csökkenteni, vagy ellensúlyozni. 4.3.3. Folyós homok alkalmazása Kohézió nélküli, közel egyenlő finom szemcsékből álló homok, az ún. folyós homok árvízvédelmi töltésbe a következők szerint építhető be: Folyós homok töltéstest rézsűjén a víz kilépése nem engedhető meg. A töltéstesten átjutó legkisebb vízmennyiséget is szűrözött szivárgóval kell a töltésből kivezetni. Szivárgót még akkor is kell a töltésbe építeni, ha a töltésbe vízzáró elem is épült. 78
