Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

1. A magyarországi árvízvédelmi létesítmények

1. A MAGYARORSZÁGI ÁRVÍZVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK

Magyarországon az ármentesítés a földrajzi adottságok miatt (kisesésű, alsószakasz jellegű folyók) nagyvízi mederszabályozással, kétoldali töltésezéssel valósult meg.

Fő folyónk a Duna. Vízrendszerének folyói: Rába, Rábca, Répce, Lajta, Sió, Nádor, Zala, Dráva, Mura, Tisza. A Tisza mellékfolyói: Túr, Batár, Szamos, Kraszna, Bodrog, Hernád, Sajó, Zagyva, Tárná, Hármas-Körös, Kettős-Körös, Sebes-Körös, Berettyó, Fekete-Körös, Fehér- Körös, Maros.

A folyók mentén épült árvízvédelmi gátak hossza 3930 km, melyből 3911 km földgát,

19 km pedig téglából, kőből és betonból épült árvízvédelmi fal.

A Lajtán és a Répcén a gátak mellett árapasztó csatorna is épült. Az előbbi hossza 13 km, vízszállító képessége 50 m3/s, az utóbbi hossza 10 km, vízszállító képessége 120 m3/s.

A védelmi rendszer további kiegészítő elemei a szükségtározók. Ilyenek a Berettyó, a Körösök, a Zagyva, a Tárná, a Lajta és a Rába mentén épültek és feladatuk ezeknek a heves vizjárású, viszonylag kis vízhozamű folyók árvízcsúcsainak visszatartása védvonalaik előírt méretre történő kiépítéséig.

Szerves részei ezen kivül az ármentesítési rendszernek a lokalizációs müvek, melyek egy-egy katasztrofális árvíznél a védett ártérbe betört vizek szétterülését minél kisebb területre korlátozzák.

Az ország árvízvédelmi rendszerének felépítése összefoglalva a következő:

a) összefüggő árvízvédelmi gátak épültek a folyók mindkét partján, amelyek az országhatárnál csatlakoznak a szomszédos országok gátjaihoz;

b) a Lajta és a Répce folyón árapasztócsatorna épült az árvizek megosztására, illetve * átterelésére;

c) a védett árterek mélységében a katasztrofális árvizek kártételeinek csökkentése érdekében

néhány heves vízjárású folyó mentén az árvízvédelmi gátak kiépítési mértékét meghaladó árvizek felfogására szükségtározók épültek;

— néhány nagyváros és település védelmére körtöltés épült;

az árvizek szétterülésének megakadályozására, vagy terelésére lokalizációs vonalak épültek, illetőleg kijelölték az erre a célra alkalmas létesítményeket (például közúti és vasúti töltéseket).

7