Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése

3. AZ ÁRVÍZVÉDELMI GÁTTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

3.1. Műszaki követelmények

3.1.1. Az állékonyság

A gát állékonysági mutatói feleljenek meg az MSZ—10—429 előírásainak.

Az állékonyság biztosítása érdekében a gát következő tulajdonságait kell vizsgálni

— a szilárdságát,

— a vízzáróságát,

— a szivárgó víz olyan kivezetését, melynél a szivárgó víz nyomása, vagy a talajt áztató hatása a szilárdságot nem veszélyezteti.

3.1.2. A karbantartás

A gát rendszeres karbantartását lehetőleg nagyfokú gépesítéssel lehessen elvégezni, az MI—10—249 figyelembevételével.

3.1.3. Közlekedési és egyéb igények kielégítése

A gátat keresztező, vagy azon levő létesítmények építésével és biztonságos üzemével kapcsolatos igényeket az árvízi biztonság sérelme nélkül kell kielégíteni az ÓVSZ előírásai szerint.

3.2. Gazdaságossági követelmények

A műszaki igényeket kielégítő és a rendelkezésre álló eszközökkel kellő időben megvalósítható változatok közül azt kell választani, amelynek költségigénye a legkisebb, vagy ahhoz közel áll. A létesítés és a karbantartás költségeit egyaránt vizsgálni kell. Mind a mű építése, mind az anyagnyerés során törekedni kell a területtakarékos megoldásra. Meg kell vizsgálni a folyómederből való anyagkitermelés lehetőségét is.

3.3. Esztétikai és környezetvédelmi igények

A gát harmonikusan illeszkedjék a környezetébe, és elégítse ki a környezet védelmét szolgáló igényeket.

4. A KERESZTSZELVÉNY KIALAKÍTÁSA

A 2. pontban felsorolt adottságoknak megfelelően a 3. pontban felsorolt követelményeket kielégítő keresztszelvényeket a teljes tervezett védvonalnak minden, a 2.2. szerinti jellemző szakaszára, illetve helyére külön-külön kell méretezni. Az egyes szakaszok eltérő szelvényei között megfelelő átmenetet kell biztosítani. A gátnak a terepszint fölötti és alatti részét, tehát a töltést és az altalajt külön-külön kell vizsgálni a kölcsönhatások figyelembevételével. Ilyen szempontból a vízoldali szigetelő szőnyeg és a terep mentett oldali leterhelése az altalajt erősítő szerkezetnek tekintendő.

4.1. A töltéstest kialakítása

A töltés lehet egynemű, egyenletes minőségben beépített talajból készült „homogéntöltés”, vagy egynemű, de különböző tömörségű talajrészekből, esetleg más anyagú szerkezetek (pl. szivárgók) alkalmazásával készült „szerkezetes töltés” (2. és 3. ábra).

70