Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

1. függelék. Országos Vízgazdálkodási Szabályzat. (Kivonat)

A nyárigátat a kiépítésre irányadó legmagasabb árvízszint felett nem szabad védeni. A tervszerű vízbeeresztést az előrejelzés figyelembevételével idejében, legkésőbb a vízjogi engedélyben meghatározott legmagasabb árvízszint elérésekor, az élet és a vagyoni értékek megóvása mellett kell végrehajtani.

126. §

Árvízvédelmi töltések és falak

127. §

(1) Az árvízvédelmi védvonalat rézsűs földtöltésként kell kialakítani.

(2) Árvízvédelmi fal csak a földtöltés kialakításához elegendő hely hiányában, vagy településrendezési érdekből, egyedi elbírálás alapján létesíthető. Ebben az esetben a mentett oldalon gépjármű-közlekedés céljára alkalmas utat kell biztosítani.

128. §

(1) Az árvízvédelmi töltés és fal keresztmetszeti méreteit, alakját és szerkezetét a védőmű anyagának, a védőművel együtt dolgozó altalaj rétegződésének, talajmechanikai és hidrogeológiai tulajdonságának, a mértékadó magasságú és tartósságú árvízszinteknek a figyelembevételével, méretezés és ellenőrző számítások útján kell kialakítani.

(2) A védőmű a várható legkedvezőtlenebb körülmények halmozódása esetén is feleljen meg a biztonsági követelményeknek, továbbá elégítse ki a védekezés és karbantartás igényeit. Az állékonysági, szilárdsági számításoknál a mértékadó árvízszintnek az előírt magassági biztonsággal növelt magasságát (vízszintet) kell alapul venni. Gyeptakaróval védett felületnél a rézsűkön a humuszréteg, a koronán a domborítás nem számítható be az előírt méretezés szerinti keresztmetszeti méretekbe.

(3) Ha az árvízvédelmi töltés a folyó csatornázása következtében a mértékadó árvizet meghaladó tartósságú, magasságú üzemi vízszintet tart, a töltés méreteit ennek a különleges helyzetnek megfelelően kell megállapítani. Az átázás elleni biztonságot a permanens szivárgás alapulvételével, a védőmű magassági biztonságát a hullámverés elleni védelemmel együtt, a böge sajátosságainak a figyelembevételével kell esetenként meghatározni.

129. §

Az árvízvédelmi földmű

a) legkisebb koronaszélessége:

— elsőrendű árvízvédelmi műnél 4 m,

— másodrendű árvízvédelmi műnél 3 m,

— harmadrendű árvízvédelmi műnél 2 m;

b) domborítása:

— a töltéskoronát a középvonaltól (tengelyvonaltól) mindkét irányban 5%-os oldaleséssel kell kialakítani;

c) legmeredekebb rézsűhajlása:

— az első- és másodrendű védőműnél mindkét oldalon 1:3,

— a harmadrendű védőműnél 1:2,

— burkolt rézsűnél 1:1,5;

d) kitérői:

— azon a védvonalon, amelynek a koronaszélessége 5 m-nél kisebb, szükség szerinti távolságban, 50 m hosszban, a korona 6 m-re szélesítésével kitérőket kell létesíteni.

60