Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

6. A védvonalat keresztező létesítmények

Elsőrendű árvízvédelmi vonalat vasúttal lehetőleg úgy kell keresztezni, hogy a vasúti alépítmény szintje a kereszteződésben a védvonalra előírt koronaszintnél alacsonyabb ne legyen. A vasúton az átjárást lehetővé kell tenni. A keresztezésben a töltéskoronát a keresztezés­től 30-30 m távolságig, legalább 3,5 m szélességben burkolni kell. Ha a keresztezés szintje a védműre előírt koronaszintnél magasabb, akkor 1: 10-nél nem meredekebb hajlású lejárókat kell építeni. Az átjáró biztosítását a vasúti igazgatóság esetenkénti előírásai szerint kell kiala­kítani. Amennyiben a vasút alépítményének a szintje a védtöltés előírt koronaszintjénél ala­csonyabb, akkor biztosítani kell azt.hogya vasút üzemére és a védvonal állékonyságára veszélyes árvíz esetén a vasút üzeme idejében megszüntethető és a védtöltésben levő magassági hiány ki­küszöbölhető legyen. Ezért a kereszteződés helyén kioldható vágánymezőt kell elhelyezni, melynek és az alatta levő ágyazatnak teljes eltávolítása után a közelben deponált földanyaggal a kereszteződés nyílása elzárható. Szó lehet kulisszanyílás építéséről is a 19. ábra szerint. 6.1.3. A védvonal keresztezése gáz-, kőolaj- és kőolajterméket szállító vezetékkel A keresztezést a mértékadó árvízszint felett kell kialakítani, a 6.1.1. pontban leírt, a fej­lesztés mértékét is figyelembe vevő földmunkával. A vezeték szükséges földtakarása legalább 1,0 m. Mivel e vezetékeket aktív korrózióvédelemmel látják el, azt nem kell védőcsőbe helyezni, hanem a keresztező vezetékszakaszt megnövelt biztonsági tényezővel kell méretezni. A megnö­velt biztonsági tényezővel méretezett vezetékszakasz határait úgy kell megállapítani, hogy az a töltéslábaktól kifelé mérve a vezetékre előírt biztonsági övezet mértékéig, de legalább 15-15 m-ig terjedjen. Egyedüli szállítóvezeték keresztezésnél töltésmenti elzárási lehetőséget nem kell előírni. Amennyiben tartalékvezetéki ág is létesül, akkor a hullámtér alatt átvezetett, elsőrendű árvíz- védelmi töltést is keresztező nyomócsővezetéket a töltés mentett oldali védősávján kívül elhe­lyezett, árvíz idején is kezelhető elzárószerkezettel kell ellátni. A keresztező vezetékszakaszokat szigetelés és visszatakarás előtt a keresztezés teljes hosszában a csővezetékre vonatkozó előírás szerinti nyomáspróbának kell alávetni. 6.1.4. A védvonal keresztezése vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető, valamint távhőellátási nyomócsővezetékkel A címben felsorolt nyomócsővezetékekkel árvízvédelmi töltést keresztezni csak a mérték­adó árvízszint felett, a fejlesztés mértékét is figyelembe vevő földmunkával szabad. A vezetékek szükséges földtakarása legalább 1,0 m. Elsőrendű árvízvédelmi töltést keresztező nyomócsővezetékbe — a távhővezeték kivételé­vel — az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, árvíz idején is biztonságosan kezelhető elzáró­szerkezetet kell beépíteni. Az elzárószerkezetek aknáinak a töltés fejlesztési méretein kívül kell elhelyezkedniük. A hullámtér alatt átvezetett, az elsőrendű árvízvédelmi töltést is keresz­tező nyomócsővezetékeket — a távhő vezetékeket is beleértve — a töltés mentett oldali védő sávján kívül elhelyezett, árvíz idején is kezelhető elzárószerkezettel kell megépíteni (20. ábra). A nyomócsővezetékeket a fejlesztési méretek szerinti töltéslábaktól mért 10-10 m távol­ságon belül, a keresztezés teljes hosszában védőcsőbe kell helyezni, vagy védőköpennyel ellátni. A védőcsövet az aknába be kell falazni, ill. szabad végén a haszoncsőhöz és a védőcsőhöz hegesz­tett karimával le kell zárni. A lezárt térből ajánlatos kifúvó (jelző) csonkot kivezetni. Az ezen kifolyó víz eróziómentes elvezetését a rézsűben kialakított beton folyókával meg kell oldani. 45

Next

/
Thumbnails
Contents