Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
5. A gátak tartozékai
A belső úthálózat és a szertár megfelelő elhelyezésével akadálymentes forgalmat kell lehetővé tenni a nagy anyagforgalmú árvízvédekezések idején is. A szertár előtt - vagy mellett — legalább 200 m2 alapterületű térburkolatot (rakodót) célszerű kialakitani. Az úthálózat és a rakodó megvilágításáról gondoskodni kell. A szolgálati terület és a gazdasági udvar forgalmát külön kell választani. Az őrtelepen az épületeket levegősen és helyesen tájolva kell elhelyezni. Az épületeket egymással, valamint a bejárati kapuval, szükség szerint járdákkal kell összekötni. A szolgálati terület nem burkolt részét parkosítani kell. Gátőrtelepek és szakaszvédelmi központok célszerű elrendezésére, az épületek kialakítására példákat a 19. függelék tartalmaz. A védvonalak menti helymeghatározásra a szelvényezés szolgál. A védvonalak szelvényezése a folyó folyásirányával szemben növekedve történik. Állandósítására a gyakorlatban többféle megoldást használnak, pl. a vezetékes hírközlő hálózat telefonoszlopain feltüntetett szelvény számozást, a közúti szelvénytáblák kékre festett változatait és az optikai vezetőoszlopokat, valamint erre a célra készített szelvényköveket. A hektométer szelvényezés tágassága 200 m-nél nagyobb nem lehet. A szelvényezést a töltés mentett oldali koronaélében kell elhelyezni. A szelvényezés mindenkori olvashatóságát biztosítani kell. A hektométer szelvényen a km-szelvényszámot is fel kell tüntetni (pl. 16 + 200). Kábelesített hírközlővonallal ellátott gátaknál a szelvényezést a mentett oldali védősáv szélén is el lehet helyezni, ez esetben azonban az olvashatóságra különös gondot kell fordítani. Nagyvízi vízmércét kell elhelyezni a gát mentén a műtárgyaknál, a különböző védvonalak találkozásánál, valamint az elsőrendű védvonalak mentén legalább 3 km-enként. A vízmércét csövön idomacélon falon 5.6. Mérési és határolási tartozékok oszlopon keményfa 14. ábra. Lapvízmérce elhelyezési módok 38
