Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

4. Földgátak

A gát tervezése során kielégítendő követelményeket az MI-10-422 (2. függelék) 3. pontja tartalmazza. A méretezés, méretellenőrzés során figyelembe veendő terheléseket és biztonsági tényezőket az MSZ—10-429 írja elő (J. függelék). A védvonalaknak más nyomvonalas létesítményekkel való keresztezését a 4/1981. KPM—IpM sz. rendelet (4. függelék) szabályozza.

4. FÖLDGÁTAK

A 2. fejezetben leírtak alapján Magyarországon még hosszú ideig a meglevő gátak erősítése jelenti a fő feladatot, ami mellett csak kis részben kerül sor új árvízvédelmi gátak építésére. A meglevő védvonalakat nagyrészt azért kell erősíteni, mert védőképességük nem éri el a ma megkívánt értéket, de szükségessé teheti a gát erősítését az eredetileg megfelelő védőképességű földmű öregedése is.

Erősítésre elsősorban azokat a gátszakaszokat jelölik ki, amelyek védőképessége nagy hosszakon nem kielégítő, vagy magassági hiány miatt, vagy azért, mert ott árvizek idején az átlagosnál több, vagy veszélyesebb káros jelenséget tapasztaltak. Ez utóbbi a gát keresztmetszetének hiányosságaira utal.

Az erősítendő szakaszok kijelölésének, az új töltések, illetve az erősítések megtervezésének a legelső lépése a meglevő töltés és az altalaj megismerése.

4.1. Töltések és altalajuk vizsgálta

Az árvízvédelmi gátak talajának vizsgálatát az MI—10—268 tárgyalja. Az Irányelvek 1. füzete (5. függelék) az elvégzendő vizsgálatok rendszerét ismerteti,2. füzete(6. függelék) pedig a talajmechanikai szabványokban még nem szereplő vizsgálati módszereket írja le. Az altalaj vizsgálatára többlépcsős módszert ad, amely lehetővé teszi, hogy a hossz mentén folytonosan változó altalajnak a gát méretezése szempontjából jellemző szelvényeit megtaláljuk és a tervezés során az esetleg kritikus helyeket külön is megerősíthessük. Ez jelentősen megnöveli a tervezés biztonságát, ezért az ily módon végzett feltárás alapján az MSZ—10—429 alacsonyabb biztonsági tényezők alkalmazását engedi meg.

A töltés jellemző szelvényeinek kiválasztására alkalmas talajmechanikai vagy mérnökgeofizikai módszert (az altalajjal ellentétben) még nem ismerünk, ezért a töltéstest feltárását véletlen jelleggel kiválasztott (pl. egyenlő közönként kijelölt) keresztszelvényekben írja elő. Veszélyes helyeket külön kijelölni legfeljebb árvízi megfigyelésekkel lehet.

Az árvíz alatti megfigyeléseket az MI—10—269 (7. függelék) ismerteti. Részletesen tárgyalja az árvízi jelenségeket (csurgás, buzgár stb.), feltárási és értékelési módszereket ad ezek biztos megkülönböztetésére, ami mind az árvíz közbeni hatékony védekezésnek, mind a későbbi erősítésnek fontos feltétele.

Csak árvíz alatti megfigyeléssel lehet meghatározni a gátban kialakuló tényleges szivárgási áramképet. A keresztszelvény méretezése szempontjából különösen az altalajban mozgó víz nyomásvonalának az ismerete ad értékes támpontot.

4.2. A földgátak keresztszelvényének a kialakítása

A keresztszelvény kialakítását és méreteinek ellenőrzését az MI—10—422 tárgyalja (2. függelék). Az Irányelvek tartalmazzák a különböző talajfajtákból célszerűen kialakítható gátak keresztmetszeti felépítését, ezen belül a vízre érzékeny talajok felhasználásának a módját.

26