Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
11. függelék. Földmunkák kivitelezése
vétlenül munkába kerülő szakaszon szabad elvégezni, illetőleg csak annyi ülepítő kazettát szabad előre elkészíteni, amennyi a munka közben érkező esetleges árvízig feltölthető. Az ülepítő kazettákban az ürített zagyban levő szilárd anyagot lehetőleg teljesen ki kell ülepíteni. Szükséges ez részben azért, hogy a kitermelt anyag minél nagyobb hányadában kerüljön bele az építménybe, részben pedig azért, hogy ha a letisztult vizet belvízcsatornába vezetjük be, abban ne okozzon feliszaposodást, aminek eltávolítása többletköltséget okozna. Az ülepítő kazetták a zagygát, a töltés és a közöttük épített keresztgátak által határolt, számított hosszúságú medencék. A keresztgátakba a medence vízszintjét és ezáltal a zagysebességet szabályozó bukókat kell beépíteni. Ezek a bukók készíthetők úgy, hogy a bukóélet palló betéteiével, vagy kivételével lehet szabályozni, de még egyszerűbb megoldás a keresztgátba néhány különböző szintben eternitcsövet beépíteni, amelyek fadugóval zárhatók. A fadugót abból a csőből kell eltávolítani, amelynek szintjében akarják a vízszintet tartani. Természetesen akkora átfolyási szelvényt kell biztosítani, amely a kivezetendő — nem cskély — vízmennyiséget emészeteni tudja. A csövet utólag el kell távolítani. Az ülepítő kazetta szükséges hosszát (1) számítással lehet megállapítani, az alábbi képletből: ahol: vü — a zagyképző szilárd anyag ülepedési sebessége, mz — az áramlásban levő zagyréteg vastagsága, vz — a zagy áramlási sebessége. A képlet elég jó megközelítéssel adja meg ,J” értékét, bár a turbulencia és a belső súrlódás befolyását elhanyagolja. Ez megengedhető, mert megfelelő vízszinttartással a zagysebesség annyira csökkenthető, amely már lamináris áramlásnak felel meg. Egyébként ez a számítás csak akkor adna pontos eredményt, ha a zagyképző anyag tökéletesen homogén lenne, olyan ahol minden szemcse ülepedési sebessége egyenlő. Ilyen anyag a természetben nincs. Fenti képlettel tehát csak azt lehet közelítőleg ellenőrizni, hogy a Vy ülepedési sebesség által meghatározott szemnagyságnál nagyobb szemcsék kiülepedése biztosítva van-e. Ezen a módon bizonyos mértékig azt is kézben tarthatjuk, hogy a nem kívánatos aprószemcsés anyag ne ülepedjék ki. A letisztult vizet lehetőleg gravitációsan kell elvezetni, mert a visszaszivattyúzás komoly többletköltséget okozna. A helyi lehetőségek gondos feltárásával kell a gravitációs vízelvezetés lehetséges alternatíváit megvizsgálni, és költségeit összehasonlítani. A belvízrendszerbe való elvezetés esetén a rendszert a munkák végén ki kell kotorni ( a kotrandó mennyiség jó ülepí- téssel csökkenthető, de nem nullára). A szivornyás elvezetés üzeme drágább, és helyreállítási költségek itt is vannak. Mindkét esetben kell ideiglenes csatornákat is ásni, a szivornyás változathoz esetleg kevesebbet. Utóbbinál a zagyvizet régi vízoldali kubikgödrökön is átvezethetjük, így azokat is feliszapolVa, vízzáróbbá téve. — Az ideiglenes elvezető csatornákat célszerű a feltöltésre kerülő előtéren végigvinni, úgy ütemezve a munkákat, hogy a csatornát fölülről lefelé folyamatosan fel is töltsük. 2.4. Zagybeépítési munkák Zagybeépítésnél az ürített zagyot úgy igyekszünk irányítani, hogy az építmény minél jobb minőségű legyen és a zagyáram ne okozzon külön munkát, ami a munka időleges szüneteltetését eredményezné (pl. zagygát szakadás). A szemcsés anyag (homok, homokos kavics) a vizét aránylag gyorsan leadja, arra az ürítés után úgyszólván rögtön rá lehet menni tológéppel, tehát a zagy irányítást közvetlenül az 188
