Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

11. függelék. Földmunkák kivitelezése

Minden mérési helyen több mélységben kell mérni úgy, hogy a mérések a vizsgált réteg teljes vastagságát jellemezzék és átlagérték számítását is lehetővé tegyék. Nagyobb minták kivétele esetén a mintavételek száma csökkenthető. Ha pl. legalább 0,5 liter űrtartalmú kiszúróhengereket használunk, vagy a térfogatmérést helyettesítő anyaggal végezzük (pl. homokszó- rásos módszerrel), akkor egy-egy mérési helyen elegendő 2—3 mérést végeznünk.

A radioizotópos módszernél — felszínközeli szondák használata esetén — az izotóp leszúrási mélységénél nem nagyobb rétegvastagságnál egyetlen mérés is átlagértéket ad, de a leolvasást legalább két, egymással ellentétes irányban kell végezni.

Minden mérésről és számításról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ezeket a munka befejeztével az építési iratokhoz kell csatolni. A mérési eredményekről szakaszonként, vagy rétegenként készítsünk összesítő kimutatást (mérés kelte, helye, pn, W, Pd és ezekből Trp), melyen az ellenőrzést végző személy záradékként rögzítse, hogy a felsorolt adatok alapján a vizsgált szakasz megfelelő-e vagy sem.

A vizsgálati és mérési eredmények értékelése

A földmű, illetőleg annak vizsgált része (rétege) akkor megfelelő, ha

— a beépített talaj minősége (plasztikus indexe, ill. szemeloszlási görbéje) megfelel a tervekben előírtaknak, vagy anyagváltozás esetén az azonosan értékelt beépítési előírásnak; kétség esetén tervezői direktívát kell kérni;

— a tömörségi fok átlagértéke eléri, vagy meghaladja az előírt értéket;

— a mérési eredményeknek legalább 50%-a eléri, vagy meghaladja az előírt értéket;

— a mérési eredményeknek legfeljebb 1/6-a kisebb az előírt legkisebb tömörségi fok 95%-ánál;

— az előírtnál kisebb tömörségi értékek nem dúsulnak a vizsgált földmű (réteg) valamelyik részében.

1.5. Humusz borítás, gyepesítés

A földmunkák felületét humuszréteggel célszerű borítani és azt az erre vonatkozó külön előírásoknak megfelelő fűfajtákkal gyepesíteni kell. A humuszréteg készítéséhez felhasználható a munka megkezdésekor eltávolított gyepes, laza földanyag, melyből a nagyobb gyökereket kézzel kiszedik. A gyepesítés elvégezhető a 13. függelékben leírtak szerint.

2. GÁTERÖSITÉS HIDROMECHANIZÁCIÓVAL

Árvízvédelmi gátak mentett oldali erősítésére a folyó medréből kotort homokos—kavicsos anyag hidromechanizációval történő beépítése sok előnyt kínáló megoldás. A hidromecha- nizációs töltéserősítés előnye, hogy

— nagytömegű munka esetében általában olcsóbb a száraz földmunkánál,

— elkerülhető a mező- és erdőgazdasági területek anyagnyerő helyként való igénybevétele,

— az időjárás viszontagságaiból adódó nehézségek, amelyek a munka végzésére leginkább alkalmas időszakban, március és november között a száraz földmunkát megnehezítik, a hidromechanizációt alig befolyásolják.

2.1. A hidromechanizációs töltéserősítéshez alkalmas földanyag

Mentett oldalon végzett hidromechanizációs töltéserősítéshez legjobban megfelel a közepes és részben durva szemnagyságú homok (dk = 0,25—1,0 mm) amelyben a kapilláris emel184