Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
7. függelék. Töltésállapot vizsgálata árvíz idején
felső, összezáródott rész megakadályozza a repedés alsó részének záródását. A repedés miatt a töltéstest együttdolgozása megszűnik, ezért a repedés két oldalán levő rész állékonyságát külön kell vizsgálni, feltételezve, hogy a repedést víz tölti ki. 5.2.2. Csúszási repedés tételezhető fel, ha — a repedés két oldala között magasságkülönbség van, — a repedés a töltés koronáján vagy rézsűjében van, — a feltárás vízzel telített, nyomás alatti, csúszás szempontjából kedvezőtlen fekvésű, folyásra hajlamos anyagú réteget vagy rétegeket mutat ki. A terhelő erők, a talaj szilárdsági jellemzőinek és a csúszó réteg (vagy rétegek) alakjának ismeretében a töltés állékonyságát vizsgálni kell. 5.3.2. A felpuhult altalaj kitérésére utal, ha a mentett oldali rézsűlábnál az altalaj 1 m-nél nagyobb mélységig felpuhult és esetleg fel is púposodott. 5.3. Csurgás A mentett oldali rézsűben jelentkező csurgások általában féreglyuk vagy gyökéijárat következtében alakulnak ki és a töltés állékonyságát belső erózió következtében veszélyeztetik. A hirtelen jelentkező, talajt kisodró csurgás azonnali beavatkozást igényel, feltárásra kevés az idő, a járat fúrással gyakorlatilag nem található meg. A rézsűn a töltéstalp felett nagyobb magasságban jelentkező csurgás esetén meg kell vizsgálni, hogy a töltésben nincs-e hosszirányú, vízzel telt repedés, mert ez arra utal, hogy a víz a csurgás helyétől távolabb lépett be a töltésbe. A töltéslábnál kialakuló koncentrált csurgás esetén meg kell állapítani, hogy ez a töltéstest csurgása-e, vagy az altalajban lejátszódó szivárgás következménye. A döntés érdekében mérni kell a folyóvíz és a kicsurgó víz hőmérsékletét, azonos hőmérséklet esetén a vizek vegyvizsgálata is adhat felvilágosítást. Kis mértékű, tiszta vizű csurgás esetén megkell vizsgálni,hogy az árvízszint emelkedésével nem jelentkezik-e majd belső erózió. Bármilyen, tiszta vizű csurgás vízhozamának változását figyelni kell. 5.4. Szivárgás az altalajban 5.4.1. Fakadó víz: a védvonal alatti vízvezető rétegben szivárgó víz a mentett oldalon, a kialakult nyomásviszonyoktól függően, fakadó vízként jelentkezik, amely a terep mélyedéseiben összegyülekezik. A fakadó víz hatása akkor válik veszélyessé, ha a töltés mentett oldali lábánál felpuhulást, szilárdságcsökkenést, buzgárosodást és végső soron hidraulikus talajtörést okoz. Meg kell határozni — a vízfelfakadás helyét, területét, intenzitását, — a nyomásviszonyok alakulását. A fakadó víz jelenségét kísérheti a mentett oldalon a talaj felszínének megemelkedése, a talajfelszín lebegő állapota. Ilyen esetben meg kell vizsgálni, hogy az altalaj nagyobb mélységig felpuhult-e, vagy kemény altalaj fölött csupán a gyepszőnyeg lebeg-e. Ez utóbbi esetben közvetlen veszély nincs. 5.4.2. Buzgár keletkezhet szivárgás következtében, ha — a fedőréteg vékony és járatos, — az átmeneti réteg folyósodásra hajlamos szemszerkezetű, 164
