Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

4. függelék. A keresztezések szabályzatai

9. vízi létesítmény keresztezése és megközelítése vizilétesitménnyel

9.2. Árvízvédelmi vonal

9.2.1. Az árvízvédelmi töltést és falat keresztező-, öntöző-, táp- és belvízcsatornák vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető vezetékek műtárgyának alakját, illetve hosszát a szivárgási viszonyok és a töltésfejlesztés szelvényméreteinek figyelembevételével kell meghatározni. Elsőrendű árvízvédelmi töltésbe épített, víz átvezetésére alkalmas műtárgy mindkét végén zárást kell létesíteni. Másod- és harmadrendű árvízvédelmi töltés esetén biztosítani kell, hogy az átereszek, hidak, egyéb nyílások a víz felőli oldalon, legalább kétsoros betétpallóval, vagy betét- gerendával elzárhatok legyenek.

Árvízvédelmi töltésben, a töltés altalaján és a töltés menti 10 m-es védősávban elhelyezett létesítmény kialakítására, méreteinek megállapítására az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírása vonatkozik.

Elsőrendű árvízvédelmi töltés testében csővezetéket tilos átsajtolással vagy öblítéssel elhelyezni.

Árvízvédelmi töltést keresztező műtárgy csőszerű részének vízzáróságát nyomáspróbával kell ellenőrizni. Több ágból álló vasbeton cső nyomáspróbáját a konszolidáció lezajlása, de legalább hat hónap eltelte után meg kell ismételni.

Árvízvédelmi töltést csapadék-, táp- és belvízcsatornával, vízellátási, csapadék- és szennyvízelvezető nyomóvezetékkel vagy gravitációs vezetékkel és csatornával a töltéslábtól számítva, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve, 10 m-en belül megközelíteni nem szabad.

9.2.2. Az árvízvédelmi műbe épített csőzsilip legkisebb belső szelvény mérete 0,8 m lehet.

Elsőrendű árvízvédelmi töltésbe épített gravitációs csőzsilipet mindkét végén kettős

elzárószerkezettel kell ellátni. A második (biztonsági) elzárás betétpallókkal is megoldható. A mentett oldalon a második elzárást elegendő az üzemi viszonyoknak megfelelően kiépíteni, a többi elzárást és a csövet a mértékadó árvízszint előírt magassági biztonsággal növelt magasságát (vízoszlopot) alapul véve kell méretezni. A hullámtéri oldalon az elzárások a legnagyobb árvíznél is biztonságosan kezelhetők legyenek.

Elsőrendű árvízvédelmi töltésbe épített, szivattyútelep nyomócsövéül is szolgáló csőzsilipet mindkét végén árvíz idején is biztonságosan működtethető, a mértékadó árvízszint előírt magassági biztonsággal növelt magasságát (vízoszlopot) alapulvéve méretezett, kettős elzárással kell megépíteni. A második elzárás betétpallókkal is megoldható.

Elsőrendű árvízvédelmi töltésbe épített táblás zsilip és árvízkapu üzemi elzárásán kívül, a mindkét oldali ideiglenes elzárást is a mértékadó árvízszint előírt magassági biztonsággal növelt magassága (vízoszlop) alapulvételével kell méretezni. Mindhárom elzárás kezelését a legmagasabb árvízszintnél is biztosítani kell.

9.2.3. Árvízi meder alatti, az árvízvédelmi töltést is keresztező bújtatót mindkét végén a mértékadó árvíz ellen védő kettős elzárószerkezettel kell ellátni.

A második (biztonsági) elzárás betétpallókkal is megoldható. Biztosítani kell a vízzárás teljességét és vizsgálhatóságát. A meder alatti rész felső szintjét a meglevő, illetve a fejlesztés során tervezett mederfenék alatt legalább 1 m mélyen kell kialakítani. A bújtató környezetében mederbiztosítást kell létesíteni.

9.2.4. Szivattyútelep nyomócsövét lehetőleg, szivornyát minden esetben a mértékadó árvízszint felett kell az árvízvédelmi töltésen átvezetni és a töltés mindkét oldalán, árvízkor is biztonságosan kezelhető elzárószerkezettel kell ellátni. Szivattyútelep nyomócsöve esetében a mentett oldali elzárás a szivattyútelepen levő tolózárral vagy más működtethető szerkezettel is megoldható.

Szivattyútelep mélyvezetésű acél nyomócsövét vasbeton védőköpennyel kell körülvenni.

115