Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
3. függelék. Árvízvédelmi gátak terhelései és biztonsági tényezői
A vízterhelést ennek megfelelően a Hm és vízoszlop figyelembevételével kell számítani (l.ábra). A mértékadó árvízszintet és az e fölött figyelembe veendő magassági biztonságot védvonalként külön előírás adja meg. 1.1.2. A szivárgó víz okozta terhelés Minden esetben a permanens — fagymentes talajban kialakult — szivárgás a mértékadó. 1.2. Hullámverés Hullámverés hatásaival a mértékadó árvízszint figyelembevételével kell számolni. A hullám felfutását a rézsűre a hullámmagasságból számított érték 1,2-szeresével kell figyelembe venni. Amennyiben az így kiszámitott érték meghaladja az előírt koronaszintet, akkor hullámcsillapításról kell gondoskodni. A hullámzás hatásainak számitását az MSZ 15226 tartalmazza. 1.3. Jégnyomás A jég hatásaira csak a burkolatot és az árvízvédelmi falat kell méretezni az MSZ 15226 szerint. 1.4. Járműterhelés A gáton (koronán, padkán, védősávon) — ha azon sem közút, sem vasút nem vezet — a Közúti Hídszabályzatban előírt közúti C, helyettesitő megoszló terheléssel kell számolni. Ha a gáton közút vagy vasút vezet, akkor a Közúti Hídszabályzatban vagy a Vasúti Hídszabályzatban előírt, megfelelő fokozatú helyettesitő teherrel kell számolni. A jármű terheléseket csak akkor kell figyelembe venni, ha hatásuk a biztonságot csökkenti. 1.5. önsúlyerők Az építéskor, az eredeti állapotban megmaradó gátrészek önsúlyerőit az anyagok méréssel meghatározott természetes térfogatsűrűségével, az új gátrészek önsúlyerőit azok tervezett térfogatsűrűségével, ezek hiányában az MSZ 15002-ben előírt értékkel kell számolni. A víz hatását az önsúlyerőkre a számításnál alkalmazott szivárgási modell alapján kell figyelembe venni. 105 1. ábra: A vízszintek értelmezése
