Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
7.5. vonalát, csökkentik a felhajtóerőt a mentett oldali töltéslábnál. A megcsapolással elért nyomáscsökkentő hatást terep alatti depresszió (S) alkalmazásával, vagy a szivárgónak a töltéshez való közelítésével lehet fokozni (25. és 26. ábra). Az altalaj állékonysága hidraulikus talajtörésre Az altalaj állékonyságát a szelvény gradiensekkel kifejezett teherbíróképessége és a hidraulikus terhelés határozzák meg. E két érték hányadosa fejezi ki az altalaj állékonyságának a biztonságát. Az altalaj állékonyságát az It QÁ_kJ^irv <\P 1IL^P nA =■ = nv, vagy nK, vagy nAK (12) Ifnax Tßi . hányados fejezi ki, a megcsapoló rendszereknél előforduló a következőkben felsorolt kivételektől eltekintve. Az n tényezőt egyrétegű talajnál a 3. táblázat 1. sora, kétrétegűnél a 2. sora szerint kell számolni, háromrétegűnél a 2, és 3. sor szerint számolva a kisebb n értéket kell figyelembe venni. 3. táblázat Altalajadottság Imax (terhelés) It (teherbíróképesség) it nA= = Amax Fedőréteg nélküli altalaj H 1,36---B 0 io 1 + 8a nv Fedőréteg két és háromrétegű altalajnál B’m H B’o dk io nK Fedőréteg átnmeneti réteggel, háromrétegű talajnál B’m H 0,5 l__________:________ n AK B’o . , . kk dk + da -— ka „io ” törési alapgradiens értéke — durva homok, homokos kavics esetén 0,9 — kötött rétegben 0,85 — finom homok esetén (fedőrétegként is) 0,6 I Mentett oldali megcsapoló rendszert alkalmazva, nagy S depresszióval elérhető, hogy a töltés alatt átszivárgó teljes vízhozamot a megcsapoló rendszer gyűjtse össze (h0 0). Ekkor a terhelést kifejező Imax szivárgási gradiens nem értelmezhető, n értéke 1 /0-ra, vagy negatívra adódna. Ilyen esetben az állékonyság kielégítő. Egyrétegű vízvezető talajban megcsapoló rendszert alkalmazva a 3. táblázat 1. sorában szereplő képlet helyett Hh0 Imax = 1,36 ——-— (13) B’o h0 értékkel kell számolni. 102
