Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
létesített 11 db átvágás. A 3+1 átvágással a meder 33 km-t, a 11 átvágással pedig 96 km-t rövidült. (A paks—batinai szakasz ma mintegy 104 km.) Az utóbbi 11 átvágás között van a bogyiszlói és a fölötte levő faddi átvágás, amelyek felső torkolatát csak a század utolsó évtizedében zárták le. 1.151 Az Érdi öblözet ármentesítésének fejlődése Érd 6-os műúttól délkeletre fekvő, az 1629—1626 fkm között, a 100— 99.5 m. A.f. szinten elhelyezkedő öblözet 4,2 km2 területét — a község lakott területének egy részével — a századfordulón épített 3 km hosszúságú nyárigát védte. Ezt a nyárigátat vette át a Közép-Duna-jobbparti Ármentesítő Társulat századunk 40-es éveinek elején és összekapcsolva a tétényi hizlaldát védő fővárosi védvonallal, teljes hosszát magasította és erősítette, az alsó szárnyát bekötötte az öblözetet délről határoló magaslatba. A fejlesztés során a töltést az 1941 NV-hez 60—70 cm magassági biztonsággal, 3.5 m széles koronával, 1 : 3—1 : 2-es rézsűkkel építette ki. 1.152 Dunafüredi öblözet ármentesítésének fejlődése Az öblözet Benta-patak torkolata alatt az 1622—1619 fkm között elhelyezkedő 1,9 km2 Duna-jobbparti területét századunk 30-as éveinek végén parcellázták. A parcellákra települt lakóépületek és hétvégi házak védelmére a 40-es évek elején a Benta jobb partján a magaspartból kiindulva 1,6 km, majd ehhez csatlakozva a Duna mentén jórészt a mederszélen haladva, majd a magaspartba bekötve 3 km töltést építettek. A mértékadó árvízszinthez 1 m-es magassági biztonsággal, 3 m széles koronával 1 : 2-es rézsűkkel épített töltés Duna menti szakasza elhabolásnak volt kitéve. Az 50-es évek elején a rézsűt kővel, illetve betonlapokkal burkolták. Az öblö- zetben ármentesített terület 1,7 km2, ártéri sziget 0,2 km2. 1.153 Ercsi—Iváncsa—adonyi területek ármentesítésének fejlődése Ercsi és az Adony alati Kulcspuszta, illetve az 1612—1594 fkm között a dunántúli magaslatok keleti lejtői előtt hosszan elnyúló ártér a 100—98,5 m A.f. helyezkedik el. A területet keletről a magaslatokba bekötő 6-os műút határolja. Ármentesítését a Zichy uradalom kezdte a múlt század 50-es éveiben Adony környéki területei védelmére az adonyi déli övcsatorna bal partján és az északi övcsatorna jobb partján létesített — ma már alvó töltések építésével. A töltéseket az ugyanezen időszakban ár- vízvédelmi vonalként épített 6 m koronaszélességű, 1 : 2—1 : 1,5 rézsűjű Adony—Ercsi útba kötötték be. Az útba kötött be a század végén az Ercsi Iváncsai Armentesítő Társulat is az alsó szakaszán a Váli-víz és Szent László vízfolyás 7,6 km-es bal parti, valamint a Váli-víz 4,2 km-es jobb parti töltésével. Ezek a töltések az 1897. éviNV szintjét elérő 2 m széles koronával, 1 : 2—1,5 rézsűkkel épültek. A bal parti töltést az 1940—41. évi árvizek után magasították, koronáját 3 m szélesre, rézsűit 1 : 2—1 : 2-re építették ki. Az 1956-os árvíz után a jobbpartit magasították és erősítették, 3 m-es 91
