Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
Almásfüzitő alatt Dunaimásig terjed az öblözet nyílt ártere, melyet ma még csak eszmei vonal választ el a védett ártértől. A nyílt árteret Ny— K-i irányban a komárom—esztergomi MÁV-töltés és azzal párhuzamosan haladó bécs—budapesti műút keresztezi. A MÁV-vonal, amely kb. árvízszintben van, nincs fővédvonallá nyilvánítva, illetve fővédvonalként átvéve. így jóllehet a nyílt árteret és a vonalat keresztező Általér (Kültreiber- patak) és Fényes-patak, valamint az abba ömlő Királyné-árok MÁV-vonal feletti szakasza vissza van töltésezve (a vonalat ugyancsak keresztező szőny—füzitői vízfolyáson pedig tiltó van) a területet továbbra is mint nyílt árteret tartjuk nyilván. 1.122 Tát—esztergomi öblözet ármentesítésének fejlődése Az öblözet, benne Tát É-i és Esztergom város délnyugati lakott területeinek egy részével a Duna 1729,0—1718,5 fkm közötti szakaszának jobb partján helyezkedik el. Az esztergomi területet korábban a part mentén épített kezdetleges gátakkal védték. Jelenlegi védműveit századunk második évtizedében a város építette. A 3,3 km hosszúságú védvonal alsó 2,1 km-es szakasza a part mentén épült 1,2 km hosszú parapetfal, a felső 1,2 km pedig bekötőtöltés. Az 1954-es árvíz után a töltés teljes hosszát magasították és erősítették. Az árvízvédelmi falat a 60-as évek elején átépítették. Az öblözet területe 11,9 km2, ármentesített 1,6 km2, nyílt ártér 10,3 km2. 1.123 Szentendre város és a budakalászi ártér ármentesítése A szentendrei öblözet 0,3 km2 ártere a szentendrei Duna-ág 10,8—8,5 fkm közötti szakaszának jobb partján teljesen városi jellegű. Védelmére a város az 1930-as években 1,5 km hosszú töltést épített a Duna-ág mentén, a védvonalat megszakító Bükkös-patak torkolati szakaszán pedig a területet nyárigátszerű töltések védték. Az 50-es évek elején a budapest—esztergomi út rendezése során az út várost keresztező szakaszát a Duna partjára, a töltés vonalára helyezték át. A város védvonala a Bükkös-patak alatti és feletti szakaszon az út lett. Az 1954-es árvíz után, a 60-as években az út egy részét kiemelték, mederbe nyúló rézsűjét burkolták, koronáját mintegy 0,8 km hosszon árvízvédelmi fallal magasították, a Bükkös-patak torkolati töltéseit kiépítették. A védvonal egy része ma a város sétánya. Az 1970-es évek elején a Derta-patak és a szentendrei Duna-ág jobb partján, valamint a Barát-patak bal partján 8,9 km hosszúságú töltés építésével ármentesítették a szentendrei Duna-ág jobb partjára eső 9,1 km2 területű, igen intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló budakalászi öblö- zetet. 1.124 Szentendre-sziget ármentesítésének fejlődése A visegrád—budapesti, illetőleg a Duna 1692—1657 fkm és a 31,5 km hosszúságú szentendrei Duna-ág közötti hosszon elnyúló sziget 56 km2 területének 95%-a ártér, melyet a területből kiemelkedő halmok és azokat helyenként összekötő lokalizáló vonalak osztanak meg. A sziget négy köz78
