Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - VI. Összefoglaló

VI. ÖSSZEFOGLALÓ

Sabathiel József

A természetes víziutak összehasonlítva a szárazföldi közlekedési pályákkal olcsók és igen kis ellenállású közlekedési pályát adnak a hajózás részére. A hajóút fenntartása és a természetes víziút javítása a hajózás érdekében ugyanolyan munkálatokat kíván, mint a folyó más célra történő szabályozása. A víz- és hordalékmozgás szempontjából kedvező, állandó közép vízi meder kialakítása egyúttal a hajózás érdekeit is szolgálja. A nagyobb folyóknál a több célú hasznosítás érdekében létesített vízlépcsők az alacsony gátakkal való folyócsatornázást is feleslegessé teszik, ugyanakkor a hajózási üzem gazdaságosságát is fokozzák. A több célú vízgazdálkodás tehát kedvez a víziutak hajózással történő kihasználásán,ák. Hátránya azonban a víziutaknak, hogy mint természeti adottságok nem mindig esnek a legkedvezőbb áruforgalom irányába, és gyakran nem közelítik meg eléggé az árutermelő helydket, illetve a felhasználás vagy fogyasztás helyeit. A víziút ezért nem lehet vetélytársa sem a vasútnak, sem a közúti közlekedésnek. A három közlekedési ág egymásra van utalva és egymást kiegészíti a forgalom lebonyolításában. A hajózás a nagy áteresztőképességű víziutakon alkalmas arra, hogy a vasutat és a teherautókat időnként túlterhelő tömegáru forgalmat lebonyolítsa, viszont a vasút és az autó a hajózás részére összegyűjti az árut az egyes kikötőkben és ugyanakkor szétosztja a kikötőkből. Napjainban a víziút kiépítése folyamatban van, egyéb célokból is javítják a vízfolyások mederviszonyait, illetve lépcsőzik a folyókat. A hajózás fejlesztése érdekében szükséges a vasút és közút, valamint a hajóút közötti kapcsolat javítása, azaz az átrakások idejének és munkaidejének csökkentése. Ez a belvízi forgalomban megoldottnak látszik a konténeres szállítással, tenger-folyami viszonylatban pedig a lash hajózással.

710