Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - V. Az európai víziúthálózat

Mittelland-, a Dortmund—Ems-csatornának és ezeket a Rajnával összekötő Wesel—Datteln- és Rajna—Herne-csatornának van jelentősebb szerepe — igaz, hogy ezeknek viszont valamennyinek nagyobb a forgalma, mint a mi Duna-szakaszainknak.

2. A nyugat-európai víziútrendszer továbbfejlesztése

A nyugat-európai víziközlekedésnek nagy a múltja, ennélfogva kiépítése is régebben történt meg s még a múlthoz igazodott. A hajózási igények és a hajótestek megnövekedése ezek átépítését is szükségessé teszi. A német víziúthálózatban a régi csatornaszelvény teknőjének a legnagyobb mélysége 3,50 m, a víztükör szélessége 33,0 m volt. Ebben a szelvényben két 9,50 m széles és 2,50 m merülésű hajótest egymás mellett alig-alig férhet el, közlekedésükre ez a szelvény semmiképpen sem 'alkalmas. Ezért a Német Szövetségi Köztársaság a csatornák átépítését megkezdető és az 1980-as évek kezdetére legalább a Mittelland-, a Weser—Datteln-csatorná- nak, valamint a Neckar, a Majna és a Mosel víziútjai szelvényeit nagyob- bítja meg a IV. osztályú víziutak követelményeinek megfelelően. Az új csatornaszelvény: legalább 53 m víztükörszélesség a trapézszelvénynél (a Majna—Duna csatornánál 55 m), 42 m a derékszögű szelvénynél, 4,0 m vízmélység. Ez a szelvény a 9,5 m széles és 2,50 m merülésű hajó főborda- szelvénye és a csatorna nedvesített területszelvénye 1:7 arányának felel meg és e hajók előzését, találkozását jól lehetővé teszi, sőt szükség esetén három hajótest is elférhet egymás mellett.

Az 1:7 megkívánt arány gondos kísérletezések eredménye, az is nyilvánvalóvá lett, hogy viszont az 1:7,5 arányt túlhaladni már nagyon gazdaságtalan és nem érdemes. Hasonlóan épül ki a rendszerben még a Rajna— Schelde-csatorna Antwerpenig, valamint az Amsterdam—Rajna-csatorna is.

A víziúthálózat elsősorban végrehajtandó bővítési tervei között szerepel a Majna—Duna-csatorna összekötő végső szakasza kiépítésén kívül a Rhone—Rajna új összekötése a Verdun—Mulhouse vonalon, amely a Rajnába nem sokkal Basel alatt köt be, azután a Felső-Rajna kiépítése Baseltól a Bodeni tóig, a Maas kiépítésével kapcsolatosan a Maas és a Rajna összeköttetése Duisburg környezetében, a Scheldét Lille-lel, valamint a Rajnával összekötő csatorna építése, az Elba oldalcsatoma megépítése az Elba—Lübeok-csatorna folytatásaként a Mittelland-csatornáig, végül a Duna—Odera-csatorna megvalósítása. Ez utóbbi összeköttetést teremt az Északi-, a Balti- és a Fekete-tenger között. Vilshofennél ágazna ki a Dunából, 209 km hosszúsággal eléri Prevovot, itt kétfelé ágazik, egyik ága az Elbához vezet (160 km), a másik ága 119 km hosszú és részben Lengyel- országon át vezet az Oderához. A csatorna nagyrészt a természetes medreket használja fel.

706