Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - IV. Víziközlekedési eszközök

3.2 Törekvések az átrakodás gazdaságosságának javítására

A különböző hajózási módok és az eddig tárgyalt víziközlekedési eszközök végeredményben a víziközlekedés teljesítőképességét és a hajós személyzettel és annak munkájával való takarékosságot célozzák, és így a víziközlekedés gazdaságosságát növelték. A víziközlekedésnek azonban legnagyobb hátránya az átrakodás szükségessége. A szállított áru a legritkább esetben kerülhet közvetlenül a termelési helyen berakodásra, azt legtöbbször valamilyen más szárazföldi szállító eszközzel kell a kikötőbe vinni, onnan hajóba rakni, majd a hajóból kirakni és újabb szárazföldi szállítóeszközzel, esetleg eszközökkel szétosztani a felhasználási, vagy fogyasztási helyek között. A vízen való szállítás annál gazdaságosabb minél nagyobb egységekben és minél nagyobb távolságra történik. Többek között ezért gazdaságos a tolóhajózás, mert a hajózási személyzet igénybevétele és a hajózás végrehajtása szempontjából az egész tolatmány egy egységnek számít. A nagy egységek azonban nagy árugyűjtő területet igényelnek, amelyen belül gyakran gépkocsi- és vonatszállítás is előfordul.

Az átrakodás idejének csökkentésére és az árunak az átrakodás következtében előállható romlásának kiküszöbölésére különböző módszereket javasoltak, illetve jelenleg is különböző módszerekkel kísérleteznek. Ezeknek a módszereknek közös vonása, hogy az áru kisebb tartályba kerül és ez a tartály könnyen emelhető ki a vízből vagy a hajóból megfelelő gépekkel üríthető, esetleg egyaránt szállítható hajón és szárazföldi járművön.

Ilyen javaslatok és kísérletek történtek a szén szállítására kisebb cső- alakú, felül nyitott vízen úszó tartályokban, amelyeket laza tutajjá összeerősítve két géphajó vontat a vízen. A cső alakú tartályok a vízből köny- nyen kiemelhetők és a darun függve hossztengelyük körül forgathatók, és így tartályba vagy vasúti kocsiba üríthetők. Az ilyen és ehhez hasonló kísérletekből két szállítási mód már kedvező eredményt is adott.

3.3 A konténeres szállítás

A konténeres szállításnál a szállítandó áru olyan jól záró fémládákba kerül, amely egyaránt szállítható vasúton, megfelelő építésű teherautón, illetve hajón. A szabályos alakú zárt ládák rakodása, elhelyezése a kikötőben és a hajón kedvező és gazdaságos, a kikötőben külön raktárépületekre szükség nincs. Bár elvben a konténerek bármilyen hajóra felrakhatok, mégis a hajó teherbírását és a helyet akkor tudjuk jól kihasználni, ha a hajó szállításra kijelölt tere a konténerek szabvány méreteinek megfelel. Egyébként a hajózás maga nem különbözik az előbb felsorolt hajózási módoktól, önjáró hajók vagy tolt bárkák, illetve vontatott uszályok egyaránt szállíthatják a konténereket. A belvízi hajózás és a tengeri szállítás a konténerekkel szintén kedvezően odható meg. Jelenleg számos nagy tengeri kikötő bővül konténerek mozgatására alkalmas különleges darukkal és több százra tehető már a kizárólag konténerek szállítására berendezett tengeri hajók száma. A konténerekben való szállítás tehát nem érinti annyira a hajózási módokat, csak a hajók belső terének megfelelő kialakítását kívánja meg.

698