Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
D) Víziutak - IV. Víziközlekedési eszközök
Tolóbárka hajózás bárkái az uszályoktól alakjukban is különböznek. A bárkák négy- szögletes fedélzete a tolatmány összeállítását segíti elő és a bárkák vízbe merülő része is a vizet maga alá tolja menet közben és nem hasítja mint az uszályok. A tolóhajózásnak számos előnye és hátránya van, azonban előnyei túlsúlyban vannak és így a tolóhajózás mindinkább kiszorítja a vontatott hajózást. A tolóhajózás nagymértékben kikapcsolja az uszályok, illetve bárkák kormányzásánál az emberi munkaerőt és a géphajó energiájának is kedvezőbb kihasználását teszi lehetővé. Az uszályok a vontatott hajózásnál a géphajó csavarja által felgyorsított vízzel szemben haladnak és a géphajó okozta hullámzás is fékezi azokat. A tolóhajó a tolatmány mögött haladva csökkentett sebességű vízre támaszkodhat. A tolatmányból azonban nehezebb egy bárkát kiválasztani és külön kezelni. A tolóhajózásra való áttérés a régi uszályok és géphajók kicserélését teszi szükségessé és így nagyobb beruházást igényel. A vontatott hajózás és a tolóhajózás között napjainkban a Dunán egy átmeneti hajózási mód fejlődött ki. A régi vontató hajók megfelelő átépítésével tolóhajónak is használhatók és a régi uszályok egy része a fedélzet megfelelő átalakítása után mint tolóbárka használható. Az átalakított toló géphajókkal és újonnan épített toló bárkákkal ilyen módon a kísérleti tolóhajózás végrehajtható és a tolóhajózást végrehajtó személyzet megfelelő gyakorlatra tehet szert. Azáltal, hogy a vízi szállításban még a vontatott uszályok is részt vesznek, nem szükséges az uszálypark teljes kicserélése, és a tolóhajózás beruházása fokozatosan hajtható végre. 696
