Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete

Kvassay-zsilip) 18—19 dm-nél nagyobb merülésű hajókkal jelenleg nem lehet közlekedni.

A vízenergiatermelés az alacsony kapacitás és a magas fajlagos önköltség miatt, nem döntő jelentőségű tényező a vízszintszabályozásban.

A kialakult part- és beépítési viszonyok miatt károkozás nélkül maximálisan, a Kvassay-zsilipnél 97,20 m A.f.-i, a Tassi-zsilipnél 97,00 m A.f.-i szintek tarthatók a mederben.

A horgászatnak elsősorban a vízszint állandóságával és az egyenletes áramlási viszonyokkal összefüggő igényei vannak. Halívás időszakában nem szabad csökkenteni, hanem maxmium 10 cm-rel lassan és egyenletesen emelni kell a vízszintet.

A különleges igények közül megemlíthető, hogy a 690 cm-en felüli magasságú felépítménnyel rendelkező úszójárművek áthaladása és a partvédőművek építése, valamint a közművezetékek (gáz, víz, csatorna) fektetése a vízszint süllyesztését igénylik.

A Duna alacsony és magas vízállásainál a torkolati műveknél különleges szabályozási beavatkozásokra van szükség. A 97,00 m A.f. értéknél alacsonyabb dunai vízállásnál a Duna-ág gravitációs vízbetáplálási lehetősége a Kvassay-zsilipnél megszűnik. Ilyenkor a Kvassay-hajózsilipet betétgerendákkal lezárják és az erőmű reverzibilis turbináival frissítővizet emelnek be a mellékágba. A vízbetáplállás nagyságát (max. 15—40 m:!/sec) és a tartandó üzemvízszintet 96,60—97,00 m A.f. határok között határozzák meg az aktuális igényektől függően. Magasabb árvizek levonulása esetén pedig a hajószilipet kell betétgerendákkal elzárni. Ilyenkor a hajók átzsilipelése szünetel.

A tassi vízmérce 700 cm-es értékénél a Duna vízállása eléri a Duna- ágét és a gravitációs leeresztési lehetőség megszűnik. Ekkor a Tassi-zsilip alsó főjét betétgerendákkal el kell zárni és a Kvassay-zsilipnél a vízbetáplálást meg kell szüntetni, vagy a minimumra csökkenteni, egyidejűleg szükség esetén (belvízlevezetés) szivattyúzással kell a fölös vízmennyiséget a Dunába emelni. A jelenleg rendelkezésre álló tassi félstabil szivattyútelep kapacitása 1,5 m8/sec, alig nagyobb a Duna-ágba kerülő szárazidei átlagszennyvíz mennyiségénél. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy fel kell készülni ennél lényegesen nagyobb vízmennyiségek provizóriummal történő átemelésére is.

4.3 A Ráckevei-Duna partszabályozásának fejlődése

A Ráckevei (Soroksári)-Duna 120, mellékágakkal együtt 180 km-nyi hosszúságú partvonala 13,7 km-es szakasz kivételével nem szabályozott. Egészen a legutóbbi időkig ilyen igény nem is jelentkezett. A természetes állapotban levő, vízinövényzettel védett part vízügyi műszaki szempontból nem kívánt beavatkozást. Az erózió különösebb kárt, a korábban gyér beépítésű partokon nem okozott, mert a partok mentén kialakult nádsáv- kellő védelmet biztosított, továbbá az uralkodó szélirány folytán a természetes hullámverés és a hajózás által keltett hullámmozgás nem jelentős. Jég540