Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete
létének — mely kereken 300 km2 — csak egynegyed része, pontosabban 24%-a esik Magyarország területére (115,50 m A.f. vízszintnél), s ennek a 75,14 km2 kiterjedésű tófelületnek mindössze 16,6%-a, azaz 12,61 km2 a szabad víztükör, a többi nádas. Az átlagos vízmélység — a jelenlegi szabályozási vízszintnek tekinthető 115,60 m országos szint alatt — 0,55 m, azaz a tó nagyon sekély. A déli tórész nádövezete az elmúlt 130 év alatt nagymértékben terjeszkedett, hiszen kedvezőek voltak a nád életfeltételei, elsősorban a gyakori alacsony vízállások miatt. A nádnövekedés, az alacsony vízállás és az uralkodó északi szélnyomás által szállított iszaplerakódás miatt, a déli tórészben sokkal nagyobb mértékű volt, mint a tó más területein. A mérési adatok szerint itt a tó átlagos iszapvastagsága 0,75 m. A vízfelület változásának jellemzésére egyetlen számadatot is elégséges közölni: az elmúlt 70 év alatt a magyarországi tórész vízfelülete a megbízható térképi adatok alapján kétharmadrésszel, pontosabban 67%-kal csökkent. Ezt a különleges körülményt figyelembe kell venni, a tó szabályozásánál. (C—28. ábra). A vízgazdálkodási tevékenységet megalapozó vízháztartási kutatásokat és észleléseket 1968-ban kezdték meg, melyek a tervezéshez és fejlesztéshez is adatokat szolgáltatnak. Ezt megelőzően sem a tó vízháztartásáról, sem a tómederről nem voltak megbízható mérési adatok. A magyar—• osztrák vízügyi együttműködés eredményeként 1963-ban az osztrák tórész, 1967-ben a magyar tórész felmérése is megtörtént, és ennek alapján lehetett csak a vízháztartásra vonatkozó számításokat megkezdeni. (C—29. ábra). A felmérések kiegészítése és a Vízrajzi Atlasz elkészítése folyamatban van. 3.2 A Fertő tó vízszintszabályozásának fejlődése A tószabályozás legfontosabb feladata a Fertő tavon a vízgazdálkodási, vízháztartási és gazdálkodási feltételeket elsősorban biztosító vízszintszabályozás. A szabályozás előtti időkben a tóvízszint ingadozása igen szélsőséges volt, maximuma elérte a 280 cm-t. A század elején végrehajtott szabályozások után a vízszintingadozás szélső értéke 140 cm-re csökkent. Tervszerű vízszintszabályozásról 1965 óta beszélhetünk, amikor életbelépett a Mekszikópusztai Zsilip kezelési szabályzata. A szabályzat előírja, hogy a Hanság-csatornán levő Mekszikópusztai- zsilipet a C—XI. táblázat szerint kell kezelni. (A magassági adatok osztrák alapsíkra vonatkoznak, amely 10 cm-rel magasabb a magyar alapsíknál.) Az előírásnak megfelelő zsilipkezelés kedvezően alakította a vízállásokat. Az 1965—1973. évek átlagos vízállása 115,45 m A.f., mely 46 cm-rel magasabb az előző 15 év átlagos vízállásánál. E 9 évből 2 csapadékos (1965—66.), 3 normál (1967, 1969, 1972.), 2 száraz (1968, 1970.), 1 nagyon száraz (1971.) és 1 rendkívül száraz (1973.) volt. A havi középvízállások vízszintkülönbségének legnagyobb értéke ebben a 9 évben már csak 54 cm volt, ugyanakkor az 1965. évet megelőző másfél évtizedben ez az érték még 76 cm volt. 532
