Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete

mocsárrétek nádasok, gyékényes

tündérrózsa,

súlyom

hínár

gyökerező nagy hínár társulás

lebegő hínár társulás

(Potamogeton, Myriophyllum)

magas sasos, zsombék sás

PARTSZELI NÁDAS CSENDES VIZÉBEN ELŐ NÖVÉNYTÁRSULÁSOK

Vízi boglárka (Ranunculus carinatus)

Tócsagaz (Ceratophyllum submersum)

Borzhinár (Ceratophyllum demersum) (lebegő)

Csillárka (Chard)

Tófoná I (Zannichellia)

Ruca öröm (Salvinid natans)

Nagy tüskés hinár (Naias marind) kolokán (Stratiotes aloides) (lebegő)

C—22. ábra

A vízinövényzet megtelepedése a Balaton parti zónájában

lás ugyanakkor a vízinövényzet részére kedvezőbb életfeltételeket biztosít.

Az életfeltételeket tovább javítja a mezőgazdasági területekről lemosódó műtrágya és humusz. Serkentőleg hatnak továbbá a növényzet fejlődésére a rossz hatásfokkal működő szennyvíztisztító művek, valamint a fürdőzők és a hajózás által akozott közvetlen szennyezések.

A nádasok terjeszkedését a C—IX. táblázat mutatja.

Méréseink szerint 1 m2 nád súlya 2 kg. A teljes nádtermés 37 240 t, ebből a Nádgazdasági Vállalat 1973—74-ben csak 3452 t nádat termelt ki.

A nádasok mellett a hínár előretörése volt megfigyelhető az 1960-as évek közepén. Az elmúlt években az algásodás a hínárosokat visszaszoríBékatutaj (Hydrocharis morsus) (lebegő)

Békalencse (Lemna minor) (lebegő)

Sárga hínárvlrág (Utricularid) (lebegő)

518