Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
C) Tószabályozás - I. A tavak hidrológiája
C—VIII. táblázat A magyarországi nagy tavak fontosabb vízminőségi jellemzői Az állóvíz neve Átlátszóság (Secchif.) cm Lebegő anyag mg/liter összes sótartalom mg/liter Elektromos vezetőképesség 1/ohm/cm 10G Kémiai oxigénigény KOI sMn Ca-ion tartalom mg/liter Balaton 12—270 2,1—123 286— 320 454— 507 2,8— 7,3 27— 80 Velencei-tó 30—200 10 —200 800—1800 1700—2100 10 —56 20— 35 Fertő tó — 1,0—152 880—1612 1240—2280 2,4—32,3 20—198 Ráckevei (Soroksári)- Duna — 35 — 90 200— 500 — 10 —12,8 — Megjegyzés: A vízminőségi jellemzők a megadott határokon belül térben és időben változnak, az alacsonyabb értékek — kivéve az átlátszóságot — a nyugalmi, a magasabb értékek vihar alatti és utáni időszakra vonatkoznak. A Ráckevei (Soroksári)- Duna vízminőségi jellemzői a bevezetett szennyvíz és Duna-víz minőségétől függően változnak. A tó mederanyaga laza tavi üledék, magas szervesanyag-tartalommal. A laza iszap átlagos vastagsága 0,3 méter. A tó intenzív feliszapolódása tapasztalható, a feliszapolódás üteme 1—2 mm/évre tehető. Az iszap jelentős része kémiai és biológiai eredetű tavi üledék. A Ráckevei (Soroksári) Duna vize Ca—Mg hidrokarbonátos, 200—500 mg/liter sót tartalmaz. A felső 40 km-es szakaszon — a szennyvizek hatására — a víz és a leülepedett iszap kémiai, biológiai és bakteorológiai szempontból is szennyezett. Az alsó szakasz vize (22—0,8 fkm) jó minőségű, fürdőzésre is alkalmas. A víz minősége az év folyamán jelentős mértékben változik. A Duna-ág egyes részei erősen feliszapolódtak, elnádasodtak. Részletes feltárást erre vonatkozóan még nem végeztek. 8. A tavak hidrometeorológiai feladatai A tavakon és térségükben a hidrometeorológiai megfigyeléseknek és észleléseknek nagy múltja van. A Balaton térségében az észleléseket már a múlt század második felében megkezdték, a többi nagy tó rendszeres észlelése azonban csak az 1920—1930-as években kezdődött el. A tavakon vízállást, vízhőmérsékletet, vízminőséget és jégviszonyokat, környezetükben pedig csapadékot, léghőmérsékletet, a levegő páranyomását, a szél irányát és sebességét, a párolgást, a talajvízszintjét és a talaj hőmérsékletét, valamint a tavakat tápláló jelentősebb vízfolyások és a leeresztő csatornák vízállását, vízhozamát mérik, továbbá regisztrálják a leeresztő zsilipek helyzetét is. Ezenken kívül a Meteorológiai Obszervató495
