Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - I. A tavak hidrológiája

nagyobb hul 1 ámmagosság meghaladja az egy métert. A hossz- és kereszt- irányú vízlengés azonban csak néhány cm, ami a nádasok irtásával növekedni fog. A tó medrének vihar alkalmával jelentős áramlások keletkeznek, amelyek a laza iszapot a tó egyik részéből a másikba szállítják.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna hullámzási, vízlengési és áramlási viszonyait még nem vizsgálták. A mederben, a Dunából történő vízbetáplálás a betorkolló vízfolyások és a vízelvezetés következtében, Budapesttől Tass felé irányuló állandó, lassú áramlás van.

5. A tavak vízháztartása

A tavak vízháztartása a tóra hulló csapadékból (C), a hozzáfolyásból (H), (C -j- H — bevétel), a párolgásból (P), a lefolyásból (L), a vízkivételekből (V/,), (P -f- L -f- Vk = kiadás) és a vízkészletváltozásból (AK) tevődik össze. A természetes vízkészletváltozás: AK? = AK -j- L -f- Vvagyis a vízkészletváltozás, a lefolyás és a vízkivétel összege, ami tulajdonképpen a tó és vízgyűjtője hidrológiai, vízháztartási összetevőinek eredője (levezetés nélküli szaporulat). A tavak vízháztartási vizsgálata ezen tényezők meghatározásából, vizsgálatából és vízmérlegek készítéséből áll.

A tóra hulló csapadékot, a tó menti észlelőállomások adataiból számtani közép képzésével, vagy poligon módszerrel Lehet meghatározni.

A hozzáfolyást a tavat tápláló vízfolyások vízállásainak, vízhozamainak mérésével, napi vízhozamstatisztika segítségével lehet meghatározni.

A párolgás meghatározására általában a Meyer-féle képlet használatos, amely következő formában írható fel:

P = ll(e0 — e) (1 + 0,2V), (1)

ahol a P — a havi párolgás mm-ben, e0 — a havi közepes vízhőmérséklethez tartozó telítettségi páranyomás, e —-a mért havi közepes páranyomás Hgmm-ben, valamint V — a havi közepes szélsebesség m/sec-ban. A képletbe helyettesítendő adatok a víz feletti viszonyokra értendők, de ennek hiányában a parti észlelés adatai is felhasználhatók. A Balaton párolgásának számítására meghatározott formula a következő:

Pb — (eo — e) (0,33 -f- 0,10V) n (2)

A jelölések azonosak az (1) képletben alkalmazottaikkal, csupán azok napi értékekre vonatkoznak és az n a hónap napjainak száma.

A leeresztést a leeresztő zsilipek hitelesítése útján a zsilipek észlelési adatai és vízhozamgörbéi segítségével lehet számolni.

A vízkivételek értéke a vízkivételi művek teljesítményadataiból számítható.

A vízkészletváltozást a vízszintváLtozásokból lehet számolni.A vizsgált időszak (hónap, év) elejére és végére vonatkozó közepes tóvízszintet több vízmérce napi vízállásának közepelésével kell számolni, mivel a tavak vízszintje a legritkább esetben van nyugalomban. Az adott időszak vízszint- változása az így meghatározott vízszintekből számítható.

490