Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - I. A tavak hidrológiája

H

C—4. ábra

A Fertő tó medrének jelleggörbéi F: a tó területe, h: a közepes vízmélység, W: a tó térfogata

Vízrendszere a Wulka-hegységből, továbbá a Lajta-hegységből és a Fertőzugból szállítja a vizet a tóba. A tavat tápláló két legnagyobb vízfolyás a Wulka-patak és a Rákos-patak. Ezeken kívül még néhány időszakos vízfolyás folyik a tóba. A Fertő tónak jelentős felszín alatti hozzáfolyása is van. A tó felesleges vizét a Hanság-főcsatorna vezeti le. A vízeresztés a Mekszi- kópusztai zsilippel szabályozható. A tómeder geometriai jellemzőit a C—4. ábra ismerteti.

A Fertő tó üdülésre, fürdőzésre, vízisportokra, kishajózásra — főleg Ausztria területén — alkalmas, nád termése gazdasági szempontból is jelentős. A tó sekély vizű, egész felszínének 50%-át nád borítja.

A Velencei-tó a Velencei-hegység DK-i lábánál kialakult szerkezeti süllyedőkben helyezkedik el. Vízgyűjtője a Vértes-hegység DK-i lejtőjére, a Zámolyi-medencére, a Velencei-hegységre és a Mezőföld É-i részére terjed ki. A tó legnagyobb táplálója a Császár-víz, amelynek vízgyűjtő területe 383,2 km2, (62,5%). A Császár-vizén a Zámolyi-medencében két tározó épült, a Zámolyi-tározó (F = 2,7 km2, W == 4,5 millió m3) és a Pátkai-táro- zó (F = 3,1 km2, W = 7,8 millió m3). A tavat még három állandó és hat időszakos vízfolyás táplálja. A tó felesleges vizét a Dinnyés—Kajtori-csa31*

483