Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
C) Tószabályozás
A Föld felszínének medencéiben és kisebb-nagyobb mélyedéseiben természetesen kialakult, vagy mesterségesen létesített vízterületeket állóvizeknek nevezik. A természetes állóvizek körébe tartoznak a tengerek, a tavak és a mocsarak. Ezek a Föld kéregmozgásai, a gleccserek eróziója és a folyók mederváltozásai következtében, többségükben a régi geológiai korszakokban keletkeztek. Tónak nevezünk minden olyan mélyebb, fenékforrásokból, vagy vízfolyásokból táplált nagyobb felületű állóvizet, amely a tengerrel legfeljebb túlfolyó által van összeköttetésben és amelyben a növényzet a kifejlődését gátló vízmélység miatt egyáltalán, vagy csak a tómeder part menti sekélyebb részein és az esetleges szigeteken telepszik meg. A mesterséges állóvizeket, a víztárolókat, vagy tározókat az ember meghatározott cél érdekében — zömében az elmúlt évtizedekben — tervszerűen hozta létre. Megkülönböztetünk síkvidéki, dombvidéki és hegyvidéki tározókat. Ez a csoportosítás rendszerint a befogadóképességre is jellemző. A tározók rendeltetése igen széles körű. Építenek mezőgazdasági (öntözés, halastó), ipari, ivóvízellátási, vízkárelhárítási (árvíz, belvíz), energetikai, hajózási és üdülési rendeltetésű, illetve többcélú tározókat. A természetes és mesterséges állóvizek vízgazdálkodási problémái, több vonatkozásban hasonlóságot mutatnak. A tavak lehetnek mélyek, vagy sekélyek, sósak, vagy édesvíznek továbbá az átlagos hőmérsékletük alapján hidegek, vagy melegek. A Föld tavainak a száma több tízezer, de az 1000 km2-nél nagyobb tavak száma mindössze 129. Állóvizeinknek csupán 10%-a nagyobb kiterjedésű 1 km2-nél, a 10 km2-es értéket pedig csak a három természetes nagy tavunk: a Balaton, a Fertő tó és a Velencei-tó haladja meg. A Balaton 593 km2-es területével Közép-Európa legnagyobb tava. Természetes nagy tavaink együttes kiterjedése (a Fertőnek csak a hazai területét számítva) az ország összes állóvízterületének 80%-át teszi ki. A tószahályozás jeladatait a természetes nagy tavaknak, továbbá a Ráckevei (Soroksári)-Duna csatornázott medrének szabályozása képezi. A 479
