Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája

A—4. ábra

Hálódiagram a Tisza 1970. évi júniusi árhullámára

ramm szabad részgráfján a Maros kétszer is szerepel, hiszen egymáshoz képest 11 napi késleltetéssel a Maroson két nagy árhullám is volt 1970 májusában. Júniusban a Körösnek is két árhulláma volt — bár az első már a Tiszában nem volt kimutatható — és a Maroson is további két árhullám vonult le, a kisebb, vagy vízszállításukra nézve az árvíz alatt jelentéktelenebbnek bizonyult mellékfolyókat vagy nem tüntettük fel ábránkon, vagy a levonulási időadatukat mellőztük.

Az A—3. ábráról látható, hogy a Tisza szamosi és a felső-tiszai eredetű első májusi árhulláma kritikus utat határozott meg, de ennek a kritikus útnak a második marosi árhullám vonatkozásában lényegében azonos le- folyási és késleltetési idő mellett párja akadt.

Az A—4. ábrából látható, hogy júniusban a Tisza második nagy árhulláma a májusi első árhullámtól eltérő lefolyási időkkel haladt. Az is kitűnik, hogy Szeged számára a Körös második nagy júniusi árhulláma és a Maros több kis árhullámból összefolyt és Makónál már egyesült harmadik és negyedik árhulláma jelentett a kettős kritikus út állapotát megvalósító veszélyhelyzetet.

Külön is figyelnünk kell azokra a helyzetekre, amelynél a folyamrendszerben bárhol két, vagy több kritikus út alakul ki, esetleg amelynél minden lényegesebb út egyúttal kritikus út is. Erre vonatkozó ábrát a lefolyási

45