Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

zések mellett dönteni. A fejlődés reális irányvonalait azonban már fel lehet ismerni és ez a további munkának megadhatja a keretét.

Napjainkban a folyószabályozás legmagasabb foka, a folyó csatornázás is gyakorlattá vált. A folyók csatornázása azonban nem jelenti azt, hogy a klasszikus folyószabályozási eljárások háttérbe szorulnak. Ez nem is várható belátható időn belül azért, mert egyrészt a folyók nagy része még esetleg évszázadokig sem kerül csatornázásra, másrészt a csatornázás egyáltalán nem zárja ki, sőt a csatornázott szakaszok is sok helyen igénylik a hagyományos folyószabályozás elemeit, a szabályozási művek és az építési technológiák alkalmazását.

A röviden vázolt fejlődés során Magyarországon az utóbbi évtizedben, olyan korszerű folyószabályozási módszer alakult ki, amely az elmélet és gyakorlat eredményeit egyaránt felhasználja, eszközeit alkalmazza és ezzel igyekszik megteremteni az egyensúlyt a folyó természetes alakulása és a társadalom igényei között.

A fejezetben tárgyalt anyaggal részletesen és nagy körültekintéssel a Vízépítőipari Tröszt kiadásában 1977-ben megjelent, Bognár Győző szerző által írt „Folyószabályozási művek építése Magyarországon” című könyv foglalkozik. Rövid ismertetésére a III. fejezet 3. pontjában még visszatérünk.

393