Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

Szolnoki Tisza-hídnál partvédőmű

megteremtése, a városi vízmű szolgálati medencéjének megvédése és a vízkivételi művet veszélyeztető mederelfajulás megszüntetése érdekében.

Csanytelek térségében partbiztosítás készült két erősen szakadó jellegű kanyarulat bevédésére, az árvízvédelmi töltés, valamint egy jelentős öntözőtelep vízkivételi művének biztonsága és zavartalan üzemelése érdekében. Hasonlóan az árvízvédelmi töltés biztonságát állékonyságát növeli a Tiszaszigetnél elvégzésre kerülő partbiztosítás is.

A Csongrádi Vízlépcső üzembe helyezéséig a Kisköre alatti szakaszon a hajózást korlátozó gázlók javítása helyi beavatkozással, főleg kotrással, folyamatosan történik.

A kiemelten felsorolt főbb munkálatok jól szemléltetik a folyószabályozási munkálatok, létesítmények védelmét, vízhasznosítást is szolgáló komplex hatásait, amelyek az egyes kanyarulatokra, inflexiós szakaszokra kiterjedő szabályozásoknál egyidejűleg még a hajózási viszonyokat is kedvezőbbé teszik.

A szabályozási munkák során 1945—1975. évek közötti időszakban 65 új partbiztosítás épült, 85 km hosszban és 14 gázlós szakaszt rendeztek 20 km hosszban. Ezek a munkák eredményesek voltak.

A Tisza jelenlegi állapotában (1975. XII. 31.) a 600 km teljes folyóhossz mintegy 360 km hosszban tekinthető szabályozottnak ill. részben szabálvo377