Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

Partbiztosítás a Rábán a marcaltői hídnál

avatkozásokon kívül megépült a Nicki duzzasztómű — 1930—32 —, melynek célja öntözővíz biztosítása volt a Kis-Rába—Hanság * öntözőrendszer számára. Ezt követően a második világháború és az utána következő évek alatt a fenntartási munkák szüneteltek és így az elfajulások tovább fokozódtak.

Az egyensúlyából kilendült folyó viszonylag rövid idő alatt a kanyarok egymásutánját alakította ki, melyek nagy erővel vándoroltak és a partokat alámosták. Ezért 1950-től több helyen is erélyes beavatkozás vált szükségessé. A Vági-, Rábakecskédi- és Ragyogóhidi hidak védelme érdekében három átmetszést hajtottak végre, mert az elfajulásokon már más módon segíteni nem lehetett. A Várkeszői hídnál kő vezetőművel és bekötő keresztágakkal biztosították a víznek a hídnyílásokra történő helyes rávezetését. Ezek a munkák azonban nem jelentettek végleges megoldást.

Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1962-ben új általános szabályozási tervet készített. Ez a terv csupán a meglevő állapotot kívánta rögzíteni, szabályozási művek építésével. Természetesen ez a terv sem oldhatta meg véglegesen a Rába szabályozását, mivel mint láttuk, célja csak a meglevő állapot rögzítése volt.

Az újabb szabályozási terv készítésére már alaposabb előkészítés után került sor. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság összegyűjtötte, rendszerezte és értékelte a Rába szabályozásával kapcsolatos anyagot. A VITU- KI pedig a Nicki folyószabályozási kísérleti telepén végzett vizsgálatokat a folyószabályozási feladatok megoldásának elősegítésére. A vizsgálatok

363