Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A Duna szob—déli országhatár közötti szakasza szabályozásának koncepciótervét 1976-ban adták közre. Az általános szabályozási terv kidolgozása folyamatban van. Az általános szabályozási tervek részletes ismertetését a III. fejezetben találjuk. A Duna szakaszjellegétől függően a szabályozás célkitűzései is változnak bizonyos mértékben. A Rajka—Gönyű—Budapest közötti Duna-sza- kaszon pl. a fő célkitűzés a hajózási viszonyok a Budapest alatti szakaszon pedig a jéglevonulási viszonyok javítása. Mindkét célkitűzés elsősorban a mederviszonyok javítását, kedvezőbbé tételét igényli, tehát a szabályozás eredményessége vagy eredménytelensége mindkét igény kielégítését befolyásolja. A szabályozás irányelvei és módszerei is lényegében a mederszakaszok jellegétől függően változnak. Az eddigiek elsősorban a szabályozási célkitűzések alapján és a rendelkezésre álló műszaki-gazdasági feltételek mellett végrehajtott szabályozási munkálatokról adott áttekintést és szándékosan nem tér ki az elért eredmények vagy a sikertelenségek részletezésére. A szabályozási munkák összevetésére, jellemzésére az elvégzett főbb munkamennyiségek szolgálhatnak. Összesítésben az elmúlt 15 év alatt a Duna rajka—déli országhatár közötti szakaszán beépült mintegy 1,7 millió m3 kő (ebből kb. 280 ezer m:l-t Csehszlovákia épített be) és kikotortak mintegy 70 millió m3 mederanyagot (ebből kb. 10—15 millió m3-t a szabályozási munkálatok keretében). Az elvégzett szabályozási munkálatok, főleg pedig a mederkotrások hatására jelentős mederváltozások történtek. A vízszintrögzítések adatait felhasználva, kb. 10 évre vonatkoztatva megállapítható, hogy — még a Rajka—Gönyű közötti szakaszon is — a közép- és kis vízhozamokhoz tartozó vízszintek általában süllyedtek, amelynek értéke helyenként eléri a 60—70 cm-t is. Ez a jelenség a szabályozás célkitűzéseit tekintve általában kedvezőnek ítélhető, azonban helyenként a hatás ezzel ellentétes. Mind hajózási, mind jégéi vonulási szempontból pedig egy-egy kedvezőtlen helyi mederalakulás döntő és kritikus jellegű lehet. Nagy fontosságú ezért ezeknek a kedvezőtlen, kritikus helyeknek, szakaszoknak a figyelemmel kísérése és a szabályozási terveknek megfelelő rendezése — a mindenkor rendelkezésre álló pénzügyi eszközök felhasználásával. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években végzett széles körű adatgyűjtési, kutatási, tervezési és építési (összefoglalóan szakágazati) munkák alapján a teljes Duna-szakaszra kiterjedően összeállításra kerültek a szabályozás alapadatai, irányelvei, amelyeket részben már az általános szabályozási tervek tartalmaznak — mint pl. a Rajka—Gönyű—Szob közötti szakaszra vonatkozóan — részben pedig a közeljövőben kerülnek felhasználásra — mint pl. a Szob—Du- naföldvár—-déli országhatár közötti szakaszra vonatkozóan. A továbbfejlesztés a tervezett folyócsaitornázás feladata lesz. A Duna komplex hasznosítása keretében a magyar—csehszlovák, ill. a magyar Du- na-szakaszon négy vízlépcső építését irányozták elő. Ezek létesítésével biztosítva lenne a fejlődő hajózási igények kielégítése. 358
